Menü

Pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta

Bár a címben említett három szakma: a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta tevékenységi körében bőven találunk átfedő elemeket, azonban lényeges különbségek is vannak az egyes foglalkozások között. Sokan helytelenül használják egymás szinonimájaként ezeket a szavakat, bár többnyire a pszichológust értik mind alatt.

A pszichológus szakmához jelenleg hazánkban egyetemi végzettség szükséges, ami egy osztott, 5 éves képzés. Egy 3 éves alapképzés és egy 2 éves mesterképzés adja majd ki ezt az 5 évet, ahol meghatározott témákból készítik fel a hallgatókat. Ha csak az alapképzést végzi el valaki, a szakmája viselkedéselemző lesz, ha pedig a mesterképzést is folytatja ezután, megszerezheti a pszichológus diplomáját. Ezzel többek között szociális területen lehet elhelyezkedni, ugyanis a kórházi ellátásra, diagnózis felállítására nem jogosult a pszichológus, legfeljebb egy szakpszichológus vagy pszichiáter jelenlétében.

Pszichiáter akkor lehet valaki, ha először elvégez egy orvosi képzést, mely 6 év, ezután szakvizsgát tesz, azonban ezt leghamarabb az orvosi egyetem elvégzése után 5 évvel teheti meg. A pszichiáter egyfajta biológiai szempontból vizsgálja a lelki betegségeket, tehát az idegrendszer kézzel fogható ’hibáit’ keresi, ami leggyakrabban valamilyen biokémiai probléma. A pszichiáter diagnózist állíthat fel és gyógyszert írhat fel a betegnek, azonban pszichoterápiás módszerben csak akkor vehet részt, ha erre irányuló szakvizsgát tesz vagy képzettséget szerez.

A pszichoterapeuta tulajdonképpen egy szakvizsga, melyet bármelyik orvosi vagy szakpszichológusi képzés után el lehet végezni, tehát jelenleg ez a legmagasabb végzettség, amit a lelki betegségek gyógyítása terén el lehet érni. Jellemzően 3 évig tart a képzés, valamint elvégzése feljogosítja az orvost különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazására.

A pszichoterápiás módszerek mindegyikének megismerése rendkívül összetett feladat, valamint mindegyikből vizsgát kell tenni, ha alkalmazni szeretnék azt. Ilyen módszerek például a kognitív viselkedésterápia, a sématerápia, csoportanalitikus terápiák, pár- és családterápia, hipnózisterápia, mozgás- és táncterápia, személyközpontú pszichoterápia stb.

Fontos továbbá, hogy míg a pszichológusokat nem, a szakpszichológusokat és a pszichiátereket, pszichoterapeutákat országosan nyilvántartják, így könnyen leellenőrizhető, hogy egy adott szakember szerepel-e a névsorban. Ez azért fontos, mert manapság már sokan hirdetik magukat megtévesztő titulussal, legtöbbször az interneten, így könnyen kiszűrhetjük, hogy valóban szakemberrel van-e dolgunk.

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.