Menü

Pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta

Bár a címben említett három szakma: a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta tevékenységi körében bőven találunk átfedő elemeket, azonban lényeges különbségek is vannak az egyes foglalkozások között. Sokan helytelenül használják egymás szinonimájaként ezeket a szavakat, bár többnyire a pszichológust értik mind alatt.

A pszichológus szakmához jelenleg hazánkban egyetemi végzettség szükséges, ami egy osztott, 5 éves képzés. Egy 3 éves alapképzés és egy 2 éves mesterképzés adja majd ki ezt az 5 évet, ahol meghatározott témákból készítik fel a hallgatókat. Ha csak az alapképzést végzi el valaki, a szakmája viselkedéselemző lesz, ha pedig a mesterképzést is folytatja ezután, megszerezheti a pszichológus diplomáját. Ezzel többek között szociális területen lehet elhelyezkedni, ugyanis a kórházi ellátásra, diagnózis felállítására nem jogosult a pszichológus, legfeljebb egy szakpszichológus vagy pszichiáter jelenlétében.

Pszichiáter akkor lehet valaki, ha először elvégez egy orvosi képzést, mely 6 év, ezután szakvizsgát tesz, azonban ezt leghamarabb az orvosi egyetem elvégzése után 5 évvel teheti meg. A pszichiáter egyfajta biológiai szempontból vizsgálja a lelki betegségeket, tehát az idegrendszer kézzel fogható ’hibáit’ keresi, ami leggyakrabban valamilyen biokémiai probléma. A pszichiáter diagnózist állíthat fel és gyógyszert írhat fel a betegnek, azonban pszichoterápiás módszerben csak akkor vehet részt, ha erre irányuló szakvizsgát tesz vagy képzettséget szerez.

A pszichoterapeuta tulajdonképpen egy szakvizsga, melyet bármelyik orvosi vagy szakpszichológusi képzés után el lehet végezni, tehát jelenleg ez a legmagasabb végzettség, amit a lelki betegségek gyógyítása terén el lehet érni. Jellemzően 3 évig tart a képzés, valamint elvégzése feljogosítja az orvost különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazására.

A pszichoterápiás módszerek mindegyikének megismerése rendkívül összetett feladat, valamint mindegyikből vizsgát kell tenni, ha alkalmazni szeretnék azt. Ilyen módszerek például a kognitív viselkedésterápia, a sématerápia, csoportanalitikus terápiák, pár- és családterápia, hipnózisterápia, mozgás- és táncterápia, személyközpontú pszichoterápia stb.

Fontos továbbá, hogy míg a pszichológusokat nem, a szakpszichológusokat és a pszichiátereket, pszichoterapeutákat országosan nyilvántartják, így könnyen leellenőrizhető, hogy egy adott szakember szerepel-e a névsorban. Ez azért fontos, mert manapság már sokan hirdetik magukat megtévesztő titulussal, legtöbbször az interneten, így könnyen kiszűrhetjük, hogy valóban szakemberrel van-e dolgunk.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.