Menü

Állandóan bocsánatot kérsz?

Azt mondják, kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeket bocsánatot kérni, hogy tudják, valami olyat tettek, mondtak, ami másnak nem esett jól, ezzel a későbbiekben a társas kapcsolatokat könnyebben és jobban fogja kezelni. A bocsánatkérés a kommunikáció egyik alapköve.

Azt gondolom, hogy aki tud őszintén bocsánatot kérni, olyan igazi, mélyről jövően, annak sokkal magasabb az EQ-ja, vagyis az érzelmi intelligenciája. Ennek viszont van egy másik oldala, biztosan mindenki találkozott már azzal, amikor valaki átesik ama bizonyos ló túloldalára, és túl sokszor ejti ki a száján a bocsánat szót. Sok viselkedéskutató próbálja megfejteni ennek okát, nézzük, mire jutottak.

A sokszori exkuzálásnak több oka is lehet. Egyrészt visszaeredeztethetjük a gyerekkorunk szülői viselkedésformáinak másolására, illetve arra, hogy attól kérünk gyerekként bocsánatot, aki felé mutatni akarjuk alázatunkat. A gyerekkori traumáknak is nagy szerepe lehet ebben, hiszen az a gyerek, akit bántanak, és kvázi bocsánatot kell kérni azért is, hogy él, felnőttként is így fog élni, ezt levetkőzni csak nagyon sok önfejlesztéssel lehet.

Másik oka lehet a konfliktuskerülő életmód. Egyes emberek annyira félnek konfrontálódni, hogy inkább meghúzzák magukat, visszavonulót fújnak, és bocsánatot kérnek azét, amit nem is tettek meg.

Ennek a rossz szokásnak rossz következményei lesznek, mert önbizalom romboló hatással van életünkre, aki nagyon meghunyászkodik, hagyja, hogy uralkodjanak rajta, elnyomják és egy idő után nem veszik komolyan. Ezzel pedig szépen lassan beleeszi elménkbe magát a csúf, gonosz gondolat, hogy semmire sem vagyunk jók és csak hibázni tudunk. Pedig ez nincs így.

Szakemberek, pszichológusok szakvélemény alapján meg tudunk ezzel küzdeni, de erő és kitartás kell hozzá. Mindig emlékeztessük magunkat arra, hogy a gyerekkor elmúlik, szuverén, felnőtt emberré növünk, és magunknak kell megfelelni első sorban, nem a szüleinknek, és ez nem jelenti azt, hogy nem tiszteljük, vagy szeretjük őket. Engedjük el a gyerekkori traumát. Próbáljuk meg a bocsánat szót egyszerűen lecserélni. A magyar nyelv csodálatos, megannyi szó és kifejezés létezik, próbáljuk használni a „köszönöm, hogy megértő vagy”, esetleg az „igyekszem bepótolni az elmaradásom”.

Mennyivel pozitívabb jövőképet mutatunk magunknak és a környezetünknek is ezzel, hiszen ezzel ajtót nyitunk a fejlődésnek. Van olyan, hogy bizonyos emberek, vagy élethelyzetek váltják ki belőlünk a bocsánatkérést. Ez ellen annyit tehetünk, hogy próbálunk arra figyelni, hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen helyzeteket. Sokszor mondják, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akikkel felemelkedhetünk, és ne olyanokkal, akik lehúznak a mélybe.

Próbáljuk meg tisztelni emberi mivoltunkat és ne hagyjuk, hogy a földbe tiporjon bárki, legyen az egy mérgező családi- vagy párkapcsolat, vagy akár saját magunk. Szeressük magunkat, hiszen egyszer élünk (nem?), tegyük ezt jól, hogy a következő életünkbe ezt már ne vigyük magunkkal.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.