Állandóan bocsánatot kérsz?
- Dátum: 2023.01.03., 05:01
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- bocsánatkérés, elnyomás, EQ, exkuzálás, gyerekkori trauma, önbecsülés, önbizalom, önszeretet, szeretni, trauma, viselkedésforma
Azt mondják, kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeket bocsánatot kérni, hogy tudják, valami olyat tettek, mondtak, ami másnak nem esett jól, ezzel a későbbiekben a társas kapcsolatokat könnyebben és jobban fogja kezelni. A bocsánatkérés a kommunikáció egyik alapköve.
Azt gondolom, hogy aki tud őszintén bocsánatot kérni, olyan igazi, mélyről jövően, annak sokkal magasabb az EQ-ja, vagyis az érzelmi intelligenciája. Ennek viszont van egy másik oldala, biztosan mindenki találkozott már azzal, amikor valaki átesik ama bizonyos ló túloldalára, és túl sokszor ejti ki a száján a bocsánat szót. Sok viselkedéskutató próbálja megfejteni ennek okát, nézzük, mire jutottak.

A sokszori exkuzálásnak több oka is lehet. Egyrészt visszaeredeztethetjük a gyerekkorunk szülői viselkedésformáinak másolására, illetve arra, hogy attól kérünk gyerekként bocsánatot, aki felé mutatni akarjuk alázatunkat. A gyerekkori traumáknak is nagy szerepe lehet ebben, hiszen az a gyerek, akit bántanak, és kvázi bocsánatot kell kérni azért is, hogy él, felnőttként is így fog élni, ezt levetkőzni csak nagyon sok önfejlesztéssel lehet.
Másik oka lehet a konfliktuskerülő életmód. Egyes emberek annyira félnek konfrontálódni, hogy inkább meghúzzák magukat, visszavonulót fújnak, és bocsánatot kérnek azét, amit nem is tettek meg.
Ennek a rossz szokásnak rossz következményei lesznek, mert önbizalom romboló hatással van életünkre, aki nagyon meghunyászkodik, hagyja, hogy uralkodjanak rajta, elnyomják és egy idő után nem veszik komolyan. Ezzel pedig szépen lassan beleeszi elménkbe magát a csúf, gonosz gondolat, hogy semmire sem vagyunk jók és csak hibázni tudunk. Pedig ez nincs így.

Szakemberek, pszichológusok szakvélemény alapján meg tudunk ezzel küzdeni, de erő és kitartás kell hozzá. Mindig emlékeztessük magunkat arra, hogy a gyerekkor elmúlik, szuverén, felnőtt emberré növünk, és magunknak kell megfelelni első sorban, nem a szüleinknek, és ez nem jelenti azt, hogy nem tiszteljük, vagy szeretjük őket. Engedjük el a gyerekkori traumát. Próbáljuk meg a bocsánat szót egyszerűen lecserélni. A magyar nyelv csodálatos, megannyi szó és kifejezés létezik, próbáljuk használni a „köszönöm, hogy megértő vagy”, esetleg az „igyekszem bepótolni az elmaradásom”.
Mennyivel pozitívabb jövőképet mutatunk magunknak és a környezetünknek is ezzel, hiszen ezzel ajtót nyitunk a fejlődésnek. Van olyan, hogy bizonyos emberek, vagy élethelyzetek váltják ki belőlünk a bocsánatkérést. Ez ellen annyit tehetünk, hogy próbálunk arra figyelni, hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen helyzeteket. Sokszor mondják, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akikkel felemelkedhetünk, és ne olyanokkal, akik lehúznak a mélybe.
Próbáljuk meg tisztelni emberi mivoltunkat és ne hagyjuk, hogy a földbe tiporjon bárki, legyen az egy mérgező családi- vagy párkapcsolat, vagy akár saját magunk. Szeressük magunkat, hiszen egyszer élünk (nem?), tegyük ezt jól, hogy a következő életünkbe ezt már ne vigyük magunkkal.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.