Menü

Állandóan bocsánatot kérsz?

Azt mondják, kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeket bocsánatot kérni, hogy tudják, valami olyat tettek, mondtak, ami másnak nem esett jól, ezzel a későbbiekben a társas kapcsolatokat könnyebben és jobban fogja kezelni. A bocsánatkérés a kommunikáció egyik alapköve.

Azt gondolom, hogy aki tud őszintén bocsánatot kérni, olyan igazi, mélyről jövően, annak sokkal magasabb az EQ-ja, vagyis az érzelmi intelligenciája. Ennek viszont van egy másik oldala, biztosan mindenki találkozott már azzal, amikor valaki átesik ama bizonyos ló túloldalára, és túl sokszor ejti ki a száján a bocsánat szót. Sok viselkedéskutató próbálja megfejteni ennek okát, nézzük, mire jutottak.

A sokszori exkuzálásnak több oka is lehet. Egyrészt visszaeredeztethetjük a gyerekkorunk szülői viselkedésformáinak másolására, illetve arra, hogy attól kérünk gyerekként bocsánatot, aki felé mutatni akarjuk alázatunkat. A gyerekkori traumáknak is nagy szerepe lehet ebben, hiszen az a gyerek, akit bántanak, és kvázi bocsánatot kell kérni azért is, hogy él, felnőttként is így fog élni, ezt levetkőzni csak nagyon sok önfejlesztéssel lehet.

Másik oka lehet a konfliktuskerülő életmód. Egyes emberek annyira félnek konfrontálódni, hogy inkább meghúzzák magukat, visszavonulót fújnak, és bocsánatot kérnek azét, amit nem is tettek meg.

Ennek a rossz szokásnak rossz következményei lesznek, mert önbizalom romboló hatással van életünkre, aki nagyon meghunyászkodik, hagyja, hogy uralkodjanak rajta, elnyomják és egy idő után nem veszik komolyan. Ezzel pedig szépen lassan beleeszi elménkbe magát a csúf, gonosz gondolat, hogy semmire sem vagyunk jók és csak hibázni tudunk. Pedig ez nincs így.

Szakemberek, pszichológusok szakvélemény alapján meg tudunk ezzel küzdeni, de erő és kitartás kell hozzá. Mindig emlékeztessük magunkat arra, hogy a gyerekkor elmúlik, szuverén, felnőtt emberré növünk, és magunknak kell megfelelni első sorban, nem a szüleinknek, és ez nem jelenti azt, hogy nem tiszteljük, vagy szeretjük őket. Engedjük el a gyerekkori traumát. Próbáljuk meg a bocsánat szót egyszerűen lecserélni. A magyar nyelv csodálatos, megannyi szó és kifejezés létezik, próbáljuk használni a „köszönöm, hogy megértő vagy”, esetleg az „igyekszem bepótolni az elmaradásom”.

Mennyivel pozitívabb jövőképet mutatunk magunknak és a környezetünknek is ezzel, hiszen ezzel ajtót nyitunk a fejlődésnek. Van olyan, hogy bizonyos emberek, vagy élethelyzetek váltják ki belőlünk a bocsánatkérést. Ez ellen annyit tehetünk, hogy próbálunk arra figyelni, hogy elkerüljük ezeket a kellemetlen helyzeteket. Sokszor mondják, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akikkel felemelkedhetünk, és ne olyanokkal, akik lehúznak a mélybe.

Próbáljuk meg tisztelni emberi mivoltunkat és ne hagyjuk, hogy a földbe tiporjon bárki, legyen az egy mérgező családi- vagy párkapcsolat, vagy akár saját magunk. Szeressük magunkat, hiszen egyszer élünk (nem?), tegyük ezt jól, hogy a következő életünkbe ezt már ne vigyük magunkkal.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.