Érzelmi immunrendszer erősítés – a 3 legjobb stratégia
- Dátum: 2022.12.18., 20:42
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- aktivitás, életmód, energia, érzelem, harmónia, lélek, psziché
Érzelmi immunrendszered erősítése ugyanolyan fontos, mint tested védvonalainak edzése és karbantartása sportolással, táplálkozással, vitaminokkal, egészséges életmóddal.
1. Alapozó érzelemkezelési stratégiák
Az alapozó stratégiák az érzelmi immunrendszer alapvető működését biztosítják. Ebbe a csoportban azok az érzelemkezelési stratégiák kerültek, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszú távú (hetek, hónapok, évek) érzelmi jólléthez. Ezek a módszerek képezik az alapját annak, hogy egy adott helyzetben ne bántsunk másokat vagy magunkat.
Figyelj a testedre!
Aludj eleget, körülbelül 8 órát egy nap.
Végezz napi legalább 30 perc intenzív mozgást, sportolj – ha lehet, akkor a szabadban.
Táplálkozz kiegyensúlyozottan, kerüld az elő nem írt gyógyszereket, alkoholt, drogokat.
Alakíts ki egy számodra komfortos struktúrát!
Legyen egy napirended a teendőidről, amitől rugalmasan el is térhetsz, ugyanakkor ad egy körülbelüli támpontot, mit is csinálj ma vagy a héten.
Szabj határokat a médiafogyasztásnak. Próbálj csak limitált mennyiségű időt eltölteni a hírek olvasásával, FB csoportok böngészésével, ott is szorítkozz a tényekre.
Pihenj, sziesztázz, olvass, jógázz, meditálj, végezz megnyugtató, csillapító jellegű tevékenységeket minden nap.
Légy tudatos érzelmeidre, azok változására!
Növeld a pozitív érzelmet kiváltó események gyakoriságát (válassz minden napra egyet az örömteli tevékenységek listája-ból, tűzz ki magad elé megvalósítható célokat, ápold kapcsolataidat minden nap legalább 30 percet).
Végezz olyan tevékenységet, amiben jó/hatékony vagy, így növeled önbecsülésedet is.
2. Standard érzelemkezelési stratégiák
A második blokkba kerülnek az általában alkalmazott érzelemszabályozási stratégiák, amelyek napi, heti szinten segíthetnek egy-egy nehéz helyzet kezelésében az érzelmi immunrendszer számára.
Tudatosítsd, éld át, nevezd meg aktuális érzelmeidet gátlás vagy felerősítés nélkül, elfogadással. Ebben segíthet egy érzelemlista, az érzelemnapló, vagy különféle mindfulness technikák. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekednek minden alkalommal mondd meg, ha dühös vagy rá, hanem hogy saját magadban tudatosítsd az érzéseket, és utána felelősen dönts arról hogy megosztod-e és ha igen, akkor kivel, mikor, hol, milyen szavak kíséretében (félek, aggódok, csalódtam, dühös lettem).
Írd le objektíven az érzelmeket kiváltó okokat (mi, mikor, hol történt, ki volt ott, mit mondott – objektíven!).
Tudatosítsd és nevezd meg az érzelmekkel járó testi változásokat (pl. összeszorult a torkom, felfordult a gyomrom).
3. Krízis esetén használható érzelemkezelési stratégiák
Ha kiabálnál a gyerekkel, sértődötten otthagynád a párod, rácsapnád a telefont anyukádra, akkor érdemes lehet az érzelmi krízis stratégiáit használni. Ezek az érzelemszabályozási technikák CSAK RÖVID TÁVÚ (pár perces, órás) alkalmazásra valóak. Ennél hosszabb távon történő és/vagy túlzott alkalmazásuk valójában a nehéz érzelemmel való megküzdés ellen dolgozhat.
Lépj ki a helyzetből (fizikailag vagy képzeletben).
Tereld el a figyelmedet, gondolataidat (számolj el 10-ig, számold meg a színeket egy fán vagy egy festményen, rakj össze egy puzzle-t).
Figyelj a légzésedre (kezdd el őket számolni, igazítsd a légzés ritmusát a lépéseidhez, vegyél 3 mély levegőt a szádon és fújd ki az orrodon, kövesd egy fekvő nyolcas vonalát a ki- és belégzéssel, alkalmazz hasi légzést).
Nevezz meg öt dolgot, amit látsz a környezetedben, négyet, amit érintesz, hármat, amit hallasz, kettőt, amit szagolsz, egyet, amit ízlelsz (grounding azaz földelés).
Szimbolikusan tedd félre egy időre a problémát, például zárd egy dobozba, vagy építs falat köré.
Segíts másoknak, hasonlítsd össze helyzetedet másokéval, bátorítsd magadat, menj néhány órás „szabadságra”.
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése

A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége

Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.