Menü

Miért kell sport alatt megfelelően frissíteni és hol ronthatjuk el?

Aki rendszeres sportol, edzéstervet követ, netán versenyzik, pontosan tudja, hogy a frissítés és azok szabályainak betartása elengedhetetlen, ha eredményesen, hatékonyan, de legalábbis sérülésmentesen, hosszútávon szeretnénk sportolni.

Sportolóként azt tapasztalom, hogy sokan elsikkadnak a frissítés fontossága mellett, mondván „ekkora edzéshez és ekkora távhoz még nem kell”, „elég, amit eszem”, vagy „nem bírja a gyomrom ezeket”. A frissítés az edzés része, nagyon fontos, ezen sok múlik és nem fogok műdolgokat ajánlani, csak természetes eredetű étrendkiegészítőket használok és ezekhez ragaszkodom a továbbiakban is.

Szerencsére a legtöbb futóversenyen, ahol megfordultam már, megfelelő és elegendő a frissítés, változatos az asztal tartalma, egészséges a felhozatal és figyelembe veszik a változó igényeket, hiszen mindenki más és más frissítést igényel.

A legfontosabb mindig a hidratáció! Ha nem iszunk eleget a versenyen, az kiszáradáshoz, rosszulléthez, fejfájáshoz, a teljesítményünk csökkenéséhez vezethet, görcsöket okozhat és sérüléseket is. Inni kell, méghozzá az sem mindegy, hogy mennyit és mit!

Napi 2-2,5 liter folyadékra van szükségünk, azonban extrém időjárási körülmények között, nagy melegben vagy egy kemény edzés után akár 3-4 liter vizet is el kell fogyasztanunk. Arra ne várjunk, hogy mikor leszünk szomjasak, ezt nem szabad megvárni, a legjobb, ha futókulaccsal indulunk útnak és apró kortyokat fogyasztunk gyakran. Lehet próbálni izotóniás italokat, de mindenképp pótolni kell a folyadékot, de az edzés vagy verseny kezdete előtt is igyunk meg 2-3 dl folyadékot. Ha meleg van, vagy jobban izzadunk, mely nagyobb verejtékezést okoz, ez pedig növeli a dehidratálódás kockázatát.

A folyadék után a szénhidrátpótlás fontossága következik. Anaerob küszöb felett kizárólag szénhidrátból képes a szervezetünk energiát nyerni. Hiába töltjük fel a glikogénraktárakat a versenyt megelőző napokban, a futás közben is szükséges pótolni, például ehetünk magas energia tartalmú szeleteket, természetes összetételű energiagéleket (ezek nem bántják a gyomrot és nem okoznak panaszokat). A verseny napján fogyasszunk szénhidrátgazdag, ám alacsony zsír és fehérjetartalmú reggelit, például gabonaféléket, zabkását, banánt.

Nagyon fontos és alapdolog a sótabletta, mely biztosítja a megfelelő só-víz arányt a szervezetben. Megakadályozza a görcsöket és a savasodást.

Versenyen nagyon fontos, hogy csak jól bevált dolgokat alkalmazzunk és ne akkor kísérletezzünk új dolgokkal. Ne együnk össze-vissza a frissítőasztalról és ne keverjük az étrendkiegészítőket. Mindenkinek kellemes sportolást, jó versenyzést, jó pihenést és regenerálódást kívánunk!

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Kapszulagardrób télre, avagy kombinálható alapdarabok

Sokan vannak úgy, hogy tele a ruhásszekrény, a felét nem is hordják, lassan kimennek a divatból, de ragaszkodnak egyes darabokhoz, pedig kevés ruhából is lehet klassz ruhatárat fenntartani.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?