Menü

Finommotorika és fejlesztése

A finommotorika a mai szülői társadalomban egy teljesen közismert elnevezés, mely az ujjak és a kézügyességét illetve a szem, arc és száj izmainak koordinál mozgását jelenti. A finommotorikus készségek szükségesek a mindennapi életünkhöz, ezek nélkül nem tudnánk ceruzát fogni, ételt megrágni, vagy normálisan beszélni.

A szülők már az óvodás időszak alatt találkoznak ezzel a kifejezéssel, azaz a finommotorika fejlesztésével. Nagyon fontos az iskolás időszak megkezdése előtt felmérni egy gyermek kézügyességének szintjét, mivel, ha nincs megfelelő szinten, akkor az iskolában elmaradásokat okozhat. Persze nem kell megijedni, ez szépen, egyszerűen fejleszthető, méghozzá olyan dolgokkal, amiket a gyermek szívesen csinál, vagy játékok, amivel szívesen játszik.

A fejlesztési célok a következőek lehetnek: írástanuláshoz szükséges grafomotoros készség, megválasztott oldal erősítése, vagyis a dominancia kialakítása, szem- és kéz koordináció automatizálása, ez az olvasástanuláshoz szükséges és végül a független ujjmozgások kialakítása.

Hogyan segíthetünk szülőként, hogy gyermekünk kézügyessége jól fejlődjön?

Először fontos visszatérnünk a nagymozgásokhoz, vagyis labdázás, mászókázás, hintázás vagy csúszdázás. Ezek a mozgásformák készítik elő a kisebb mozgásokat, emellett fejlesztik a magasság érzékelést és az egyensúlyérzéket. Például azoknak a gyerekeknek, akik sokat hintáznak, jobban fejlődik az agyi egyensúly központjuk, sokat segíthet az ülés megtanulásában napi 5-10 perces hinta-palintázás. Mivel a teljes test koordinációját igényli, így erősíti izmokat és fejleszti a finommotorikát is és ringatózás nyugtató hatással van az idegrendszerre is. A labdázás és mászókázás segít a fogás, elkapás, eldobás képességének fejlesztésében, ami hozzájárul a kezek izmainak erősítéséhez, előkészíti a kis mancsokat a ceruza fogására.

Apropó ceruzafogás. Nagyon fontos, hogy ne erőltessük a gyermek „helyes ceruzafogását”, se azt, hogy a „szép kezét” használja. Az én gyerekkoromban bevett szokás volt, hogy a bal kezeseket átszoktatták jobb kéz használatra, most pedig csodálkozunk, hogy ők nem tudnak nemhogy szépen, de még olvashatóan sem írni, vagy különböző ízületi gyulladásokkal küzdenek, és a legfontosabb, hogy keverik a jobb és bal oldalt. Emellett nem bizonyított tény, de azt mondják, hogy a bal kezesek művészibbek és gyorsabb gondolkodásúak jobb kezes társainknál.

Visszatérve az otthoni kézügyesség fejlesztéshez, egészen apró dolgokkal segíthetjük gyermekünk fejlődését. Minden háztartásban megtalálhatóak az alább említett tárgyak, amiket bátran előszedhetünk. Esti fürdésnél adjunk egy szappant a gyermek kezébe, forgassa, cuppantsa, játsszon vele.

A konyhában, amíg anya (vagy apa) főz, egy kis tálba öntsünk rizst, babot, lencsét, fogdossa, pakolgassa, vagy ezekből só-liszt-víz gyurmába készítsen képeket. Üljünk le velük legozni, a pontos illesztések és az elemek összenyomása erősíti a kezet, fejleszti a pontosságot, és kalandra visz fantázia országba. Vegyünk nagyméretű krétákat, rajzoljunk velük az aszfaltra, színezzünk velük, húzzunk vonalat egy hangya útvonala után. Apró dolgok, melyekkel elmegy a nap, élvezzük, játszunk és rejtetten fejlesztünk.

Amikor egy család életében témaként felmerül a kéz finommotorikai fejlesztése, nagyon sok, az otthonunkban is megtalálható eszközzel játék közben fejleszthetjük gyermekünk kézügyességét.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.