Menü

Hallottad már a kifejezést: ayurvéda?

Az Ayurvéda tudom, kicsit hókuszpókuszosan hangzik, azonban a legősibb gyógyító tudományról van szó, mondhatni, egyidős az emberiséggel, s alkalmazása, tanulmányozása ma is aktuális. Népszerűsége és hatékonysága, sikeressége elsősorban annak köszönhető, hogy a megelőzésre fekteti a hangsúlyt és holisztikus szemléletű tudomány.

Az Ayurvéda Indiából származik, több mint 5000 éves múltú komplex gyógymód, jelentése: „az Élet tudománya”. Holisztikus szemléletű életmódot képvisel, s magába foglal diétát, étrendet, mozgást, méregtelenítést, masszázst, gyógynövények használatát, lelki harmóniát, megelőzést.

Az Ayurvéda arra törekszik, hogy az ember testét és elméjét egyensúlyban tartsa, s segítségével fenntarthassák az emberek a jó egészséget és a jó közérzetet.

Az Ayurvéda egyfajta a megbetegedések megelőzésére törekszik az életmód megváltoztatásával és természetes gyógymódok kialakításával. Filozófiája azon alapul, hogy az elme és a test megbonthatatlan egységet alkotnak.

Az Ayurvéda természetesen nem helyettesíti az orvosi kezelést, viszont rendkívül jó megelőző módszer.

Az egyik legkorábbi védikus szöveg, az Atharvavéda, amely már tartalmaz orvoslással kapcsolatos fejezeteket.

Az Ayurvéda felfogásában, az Univerzumban minden 5 elemből áll: tűz, víz, föld, levegő és éter.

Ezeknek az elemeknek a kombinációja alkotja a 3 különböző bio - fizikai erőt (Dosha), melyek név szerint:

Vata, azaz a levegő és éter
Pitta, azaz a tűz és víz
Kapha, azaz a víz és föld

Ezek együttesen szabályozzák az elme és a test funkcióit.

Az Ayurvédikus kezelések speciális masszázsokat jelentenek, gyógynövény terápiát, életviteli tanácsadást, jógát, olajakat, kozmetikumokat, meditációt, méregtelenítést, immunrendszer erősítést, megújulást, étrendet.

Mindenki más, különbözőek vagyunk, például mindenki más-más ételt emészt meg könnyedén. Ezért figyelembe veszik a külső és a belső tulajdonságokat is, amikor megállapítják, hogy ki milyen típusba tartozik (vata, pita, kapha), kinek milyen étrend javasolt.

Az étrendi ajánlások a diéta, fogyókúra szempontjából hasznosak, azonban van néhány örök érvényű tanács, melyeket illik megfogadni:

könnyű ételeket együnk, vagyis száműzzük ételünkből a sok zsírt és cukrot.
többször fogyasszunk kevés ételt
ne televízió előtt étkezzünk és közben a telefont se nyomkodjuk.
alaposan rágjunk meg minden falatot.
fogyasszunk többször gyógyteákat.
csak akkor együnk, ha valójában éhesek vagyunk.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.