Menü

Televíziózási szokások a családban, avagy hogyan tévézzünk okosan a gyerekekkel!

Most eszembe jutott az a vicces mondás, hogy „sohase nézzük a tévét, amikor be van kapcsolva”. Hogy a „doboz” milyen hatással van a családunkra, legfőképp a gyermekeinkre, azzal pszichológusok, pedagógusok, s különféle tudósok, szakemberek rengeteget foglalkoznak. A kérdés mindig az marad, hogy – mert tiltani nem lehet – hogyan tévézzünk okosan, felelősen, tudatosan a gyerekekkel.

A gyerekek tévénézési szokásai között a legveszélyesebb, ha olyasmit néznek, ami nem nekik való. A korhatáros besorolás nem véletlen, a célja az, hogy megóvja a kicsiket a nem nekik való tartalomtól, nyelvezettől, mert károsan hat rájuk.

Az egyes korosztályoknak megfelelő műsorválasztás a tudatos tévézés első lépcsőfoka.

Nem ugyanazt nézi egy hároméves, mint egy tizennégy éves, sőt egyes javaslatok szerint hároméves korig nem is szabadna tévézni.

Három és hét éves kor között az a fontos, hogy a gyerek olyan műsorokkal találkozzon, amelyek az idegrendszerüket nem terhelik meg, illetve fontos szempont, hogy ők még nem tudnak különbséget tenni a fikció és a valóság között.

Általában tíz éves kor utánra tehető ennek a képességnek a kialakulása. Fiúknál életkori sajátosság az erőszakos cselekmények felé irányuló érdeklődés.

A televíziózás önmagában nem káros, ha megfelelő módon tesszük, megfelelő tartalmakat nézve, a napirendbe úgy beillesztve, hogy ne haladja meg a napi ajánlott időt.

Az is visszaérő kérdés, hogy mennyi időt tölthetünk a televízió előtt, erre valószínűleg nincs is egységes válasz, az egészségügyi ajánlások általában napi két órában maximálják a képernyő előtt eltöltött időt. Ennél többet ülni a „doboz” előtt, valószínű elvonja az időt más fontos dolgokról, amelyek kisgyermekkorban nem hiányozhatnak: szabad levegőn való játék, rajzolás, építőkocka, kézügyességi tevékenységek és más hasonló cselekmények.

A gyerekszobában nálunk nincs tévé, erre vonatkozólag a szakemberek egyöntetűen vallják, hogy nem ajánlott, ahogy étkezésekkor, lefekvés előtt sem javasolt bekapcsolni a készüléket.

A képernyő kék fénye negatívan befolyásolja az elalvást. (ugyanez vonatkozik egyébként már egyéb „kütyükre”, tabletre, mobiltelefonra is.) A gyerekek ahelyett, hogy elcsendesednének, felpörögnek, felélénkülnek. Elalvás előtt a rendszeres esti mese olvasása a legjobb választás.

Elsősorban a szülő feladata kontrollt gyakorolni a televíziózási szokások felett, kiválasztani a műsorokat, figyelni a tévé előtt eltöltött időt, kialakítani a napirendet, a televízióval való kapcsolatot, s nem utolsó sorban kontrollálni a háttértévézést, a csatornák közötti szörfözést, s kerülni a televízió előtti nassolást. De ezek már egy másik cikk témái lesznek.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

Hogyan készüljünk fel biztonságosan a túrázásra?

A természetjárás egyik legnagyobb előnye, hogy bárki számára elérhető, és nem igényel különleges felszerelést vagy tanfolyamot. Mégis érdemes néhány alapvető dologra figyelni, hogy a kirándulás élménye ne váljon kellemetlenné.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Hova érdemes kirándulni a nyári szezon után?

Az augusztus vége nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a pihenésről. Sőt, sokan épp szeptembertől keresnek lehetőségeket, amikor elcsendesednek a strandok, enyhül a hőség és a szállások ára is kedvezőbbé válik. Ilyenkor több közeli és távolabbi célpont is remek választás lehet a külföldre vágyóknak.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.