Televíziózási szokások a családban, avagy hogyan tévézzünk okosan a gyerekekkel!
- Dátum: 2021.08.29., 10:03
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- ajánlás, család, csatorna, doboz, erőszakos, gyerek, háttértévézés, idegrendszer, káros, kisgyermek, kontroll, kontrollál, kutató, kütyü, mobiltelefon, nassolás, pedagógus, pszichológus, rajzolás, szabad levegő, szakember, szokás, szörfözni., szülők, tablet, televízió, televíziózási szokások, tévé, tévét néz, tudatos, veszélyes
Most eszembe jutott az a vicces mondás, hogy „sohase nézzük a tévét, amikor be van kapcsolva”. Hogy a „doboz” milyen hatással van a családunkra, legfőképp a gyermekeinkre, azzal pszichológusok, pedagógusok, s különféle tudósok, szakemberek rengeteget foglalkoznak. A kérdés mindig az marad, hogy – mert tiltani nem lehet – hogyan tévézzünk okosan, felelősen, tudatosan a gyerekekkel.
A gyerekek tévénézési szokásai között a legveszélyesebb, ha olyasmit néznek, ami nem nekik való. A korhatáros besorolás nem véletlen, a célja az, hogy megóvja a kicsiket a nem nekik való tartalomtól, nyelvezettől, mert károsan hat rájuk.
Az egyes korosztályoknak megfelelő műsorválasztás a tudatos tévézés első lépcsőfoka.
Nem ugyanazt nézi egy hároméves, mint egy tizennégy éves, sőt egyes javaslatok szerint hároméves korig nem is szabadna tévézni.
Három és hét éves kor között az a fontos, hogy a gyerek olyan műsorokkal találkozzon, amelyek az idegrendszerüket nem terhelik meg, illetve fontos szempont, hogy ők még nem tudnak különbséget tenni a fikció és a valóság között.
Általában tíz éves kor utánra tehető ennek a képességnek a kialakulása. Fiúknál életkori sajátosság az erőszakos cselekmények felé irányuló érdeklődés.
A televíziózás önmagában nem káros, ha megfelelő módon tesszük, megfelelő tartalmakat nézve, a napirendbe úgy beillesztve, hogy ne haladja meg a napi ajánlott időt.
Az is visszaérő kérdés, hogy mennyi időt tölthetünk a televízió előtt, erre valószínűleg nincs is egységes válasz, az egészségügyi ajánlások általában napi két órában maximálják a képernyő előtt eltöltött időt. Ennél többet ülni a „doboz” előtt, valószínű elvonja az időt más fontos dolgokról, amelyek kisgyermekkorban nem hiányozhatnak: szabad levegőn való játék, rajzolás, építőkocka, kézügyességi tevékenységek és más hasonló cselekmények.
A gyerekszobában nálunk nincs tévé, erre vonatkozólag a szakemberek egyöntetűen vallják, hogy nem ajánlott, ahogy étkezésekkor, lefekvés előtt sem javasolt bekapcsolni a készüléket.
A képernyő kék fénye negatívan befolyásolja az elalvást. (ugyanez vonatkozik egyébként már egyéb „kütyükre”, tabletre, mobiltelefonra is.) A gyerekek ahelyett, hogy elcsendesednének, felpörögnek, felélénkülnek. Elalvás előtt a rendszeres esti mese olvasása a legjobb választás.
Elsősorban a szülő feladata kontrollt gyakorolni a televíziózási szokások felett, kiválasztani a műsorokat, figyelni a tévé előtt eltöltött időt, kialakítani a napirendet, a televízióval való kapcsolatot, s nem utolsó sorban kontrollálni a háttértévézést, a csatornák közötti szörfözést, s kerülni a televízió előtti nassolást. De ezek már egy másik cikk témái lesznek.
Átalakuló háztartások, avagy generációk együttélése
A modern világban egyre több fiatal felnőtt él a szülei otthonában, és tapasztalható, hogy egy-egy esetben három generáció is egymás mellett él. Az életszakaszok átalakultak, felcserélődtek, aminek gazdasági, társadalmi és pszichológiai okai is vannak. Sokan sosem hagyták még el a szülői fészket, mások viszont kényszerből vagy tudatos megfontolásból költöznek “haza” a saját háztartásukból. Vajon miként hat egy ilyen helyzet a felmenőkre, adott esetben a nagyszülőkre és a felnőttség határán toporgó gyermekeikre?
Az önmagunknak támasztott mércék csapdájában
Kiváló eredménnyel érkezünk haza, de semmi különösebb figyelmet nem kapunk a környezetünktől és önmagunktól sem. Valami rendkívüli teljesítményt kell produkálni ahhoz, hogy felkeltsük más emberek érdeklődését, vagy éppen emberileg csinálunk rosszul valamit. Azt érezzük, hogy tökéletes látszatot tartunk fenn, miközben mégis lehangoltnak, depressziósnak érezzük magunkat, vagyis az önmagunkkal szemben támasztott mércék csapdájában rekedtünk.
A munkavállalói felmondás okai
A próbaidő alatti felmondásnak több indikátora is lehet, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítania a cégeknek annak érdekében, hogy akár félévnyi szinte felesleges munkától kímélhesse meg magát. Fontos megjegyezni, hogy ebben a cikkben csak a munkavállalói oldalt vesszük figyelembe.
Rossz szokások, amik károsan hatnak az agyunkra
Ki ne szeretne minden nap friss és üde gondolkodással állni az életéhez, legyen az munka, magánélet, vagy bármi más. Íme pár tipp, miket érdemes elkerülni a nap folyamán.
Vállalkozni vagy alkalmazottnak lenni?
Vállalkozó vagy alkalmazott – Hogyan lehet biztos jövőképem? Gyakran halljuk, hogy jó lenne vállalkozni valamivel, és függetlennek lenni a főnöktől, vezetőktől. Valamint, hogy az üzletemberek jól keresnek. A valóságban azonban ez a kép sokkal árnyaltabb. De mi is az alapvető különbség a kettő között? Egyéni szinten mely választás lehet jobb?