Koronavírus: 6 post-Covid tünet, amit kezelni kell
- Dátum: 2021.04.28., 03:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, covid, erőtlenség, fájdalom, gyengeség, koronavírus
A koronavírus fertőzéskor a vírus módszeresen végighalad a szervezeten és előfordulhat, hogy komolyabb károsodásokat okoz. Ugyanezen területeken jelentkezhet a poszt-COVID szindróma is. Érinthető elsősorban a tüdőt, ilyenkor előfordulhat nehézlégzés és köhögés, de árthat a vesének, ami veseelégtelenségben mutatkozhat meg. Ezen kívül károsíthatja a keringést, okozva ezzel vérnyomás és szívritmus gondokat, valamint idegrendszeri, pszichés károk is jelentkezhetnek.

Hogyan lehet felismerni a post-Covidot?
Miközben a koronavírust már nem lehet kimutatni a szervezetben, a post-Covid hasonló tüneteket produkál, mint a koronavírus fertőzés:
nehézlégzés
szaglásvesztés
fáradékonyság
heves szívdobogás
brain frog, ami egy ködös, tompult tudatállapot jelent
poszttraumás stressz-szindróma
A koronavírushoz hasonlóan a post-Covid szindróma során is ugyanazok a szervek sérülhetnek, mint az aktív-Covid alatt, ezek a következők:
keringési rendszer: ilyenkor erős szívdobogást és az ingadozó vérnyomást tapasztalunk;
tüdő: ilyenkor hasonló CT-képet produkálhat, mint aktív Covid-fertőzés alatt, ami nehézlégzést, köhögést okoz;
vese: ilyenkor veseelégtelenséget idéz elő;

idegrendszer: ilyenkor gyengeséget, izom-és végtagfájdalmat, valamint pszichés terheltséget okoz.
Sok embert érint
A kutatások folyamatosan számolnak be arról, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél a teljes felépülés hosszabb ideig is elhúzódhat. A Lancetfolyóirat felmérése szerint a betegek 76%-ánál jelentkeztek panaszok 6 hónappal az első tünetek megjelenése után, angliai adatok szerint a COVID-fertőzés ötből egy személynél okoz 3 hónapnál tovább is elhúzódó panaszokat. A poszt-COVID tünetekre jellemző, hogy hullámzóan jelentkeznek. Az egyik nap magát fittnek és erősnek érző betegnél akár másnapra is jelentkezhet erős fáradtság, vagy visszatérhet a fulladás, esetleg hőemelkedés is kísérheti.
Eleinte a betegek 10-15 százalékánál észlelték a poszt-Covid szindrómát, jelenleg azonban ez inkább már 30 százalék körüli. Ennek részben az az oka, hogy a tünetek egy része később alakul ki, akár hónapokkal később, részben pedig, hogy egyre több állapotról tudni biztosan, hogy az a Covid-fertőzés egyfajta következménye.
Szerző: Udvari Fanni
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.