Menü

Koronavírus: 6 post-Covid tünet, amit kezelni kell

A koronavírus fertőzéskor a vírus módszeresen végighalad a szervezeten és előfordulhat, hogy komolyabb károsodásokat okoz. Ugyanezen területeken jelentkezhet a poszt-COVID szindróma is. Érinthető elsősorban a tüdőt, ilyenkor előfordulhat nehézlégzés és köhögés, de árthat a vesének, ami veseelégtelenségben mutatkozhat meg. Ezen kívül károsíthatja a keringést, okozva ezzel vérnyomás és szívritmus gondokat, valamint idegrendszeri, pszichés károk is jelentkezhetnek.

Hogyan lehet felismerni a post-Covidot?
Miközben a koronavírust már nem lehet kimutatni a szervezetben, a post-Covid hasonló tüneteket produkál, mint a koronavírus fertőzés:
nehézlégzés
szaglásvesztés
fáradékonyság
heves szívdobogás
brain frog, ami egy ködös, tompult tudatállapot jelent
poszttraumás stressz-szindróma

A koronavírushoz hasonlóan a post-Covid szindróma során is ugyanazok a szervek sérülhetnek, mint az aktív-Covid alatt, ezek a következők:
keringési rendszer: ilyenkor erős szívdobogást és az ingadozó vérnyomást tapasztalunk;

tüdő: ilyenkor hasonló CT-képet produkálhat, mint aktív Covid-fertőzés alatt, ami nehézlégzést, köhögést okoz;

vese: ilyenkor veseelégtelenséget idéz elő;

idegrendszer: ilyenkor gyengeséget, izom-és végtagfájdalmat, valamint pszichés terheltséget okoz.

Sok embert érint
A kutatások folyamatosan számolnak be arról, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél a teljes felépülés hosszabb ideig is elhúzódhat. A Lancetfolyóirat felmérése szerint a betegek 76%-ánál jelentkeztek panaszok 6 hónappal az első tünetek megjelenése után, angliai adatok szerint a COVID-fertőzés ötből egy személynél okoz 3 hónapnál tovább is elhúzódó panaszokat. A poszt-COVID tünetekre jellemző, hogy hullámzóan jelentkeznek. Az egyik nap magát fittnek és erősnek érző betegnél akár másnapra is jelentkezhet erős fáradtság, vagy visszatérhet a fulladás, esetleg hőemelkedés is kísérheti.

Eleinte a betegek 10-15 százalékánál észlelték a poszt-Covid szindrómát, jelenleg azonban ez inkább már 30 százalék körüli. Ennek részben az az oka, hogy a tünetek egy része később alakul ki, akár hónapokkal később, részben pedig, hogy egyre több állapotról tudni biztosan, hogy az a Covid-fertőzés egyfajta következménye.

Szerző: Udvari Fanni

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.