Menü

Mi az a bodorrózsa?

A vakcinák fejlesztése előtt több olyan cikk is megjelent, hogy a bodorrózsa és a zöld majom veséjéből származó sejtkultúra lehet a gyógyír a koronavírusra. De milyen növény pontosan a bodorrózsa? Mégis mennyire igaz ez a híresztelés?

A bodorrózsa (Cistus incanus) a mediterrán éghajlatú területek elterjedt növénye, az olaszok, spanyolok, görögök és törökök már évszázadok óta alkalmazzák a népgyógyászatba, mint gyulladásgátlóként, lázcsillapítóként tartják számon, de alkalmazzák légúti és megfázásos betegségek enyhítésére is. A növény másik nevei a hegyi rózsa, illetve a szuhar (mert a szuharfélék családjába tartozik). Hazánkban több helyen beszerezhető a bodorrózsa tea vagy por formájában gyógynövényboltokból, webshopokból. Étrendkiegészítőként is gyakran használatos. Teájának íze kissé kesernyés, ezért általában mézzel ízesítik. Dekoratív, lilás virágja miatt dísznövényként is egyre gyakrabban ültetik kertekbe.

1999-ben több tudományos jellegű kutatást is végeztek a bodorrózsán, és kimutatták, hogy a bodorrózsa a mikroorganizmusok terjedését és szaporodását teljes mértékben megállította, ekkor az „Európa Gyógynövénye” címet is kiérdemelte. Viszont a bodorrózsával végzett jelentősebb kutatások 2007-ben kezdődtek: a németországi Friedrich-Loeffler Immunológiai Intézet bizonyította be, hogy a Cistus incanus kivonata antivirális hatást képes kifejteni a madárinfluenza ellen. Továbbá szintén egy német cég végzett számos kutatást a CYSTUS052 jelzésű bodorrózsa kivonatával. Ez a kivonat polifenolokat tartalmaz. A polifenolok olyan vegyületek, amelyek többek között a zöldségek, a gyümölcsök, valamint egyes italok jellegzetes színének, illatának kialakításáért felelősek és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Tehát a kutatások szerint ez a kivonat kifejezetten erős antivirális és antibakteriális hatással rendelkezik. A szuharfajokat ekkor hozták először összefüggésbe világjárvánnyal: 2009-ben a H1N1 pandémia idején jelentek meg olyan termékek, amelynek „influenzaellenes hatást” ígértek. Ezek után az európai kutatókat elkezdte érdekelni a bodorrózsa és annak kivonata.

Kísérletek során vírusmegelőző hatása akkor jelentkezett, ha állatok légútjába porlasztva adagolták naponta több alkalommal, ha viszont szájon át próbálták bejuttatni a szervezetbe, a várt hatás nem jelentkezett. Akkor sem volt a bodorrózsa kivonatának semmi hatása, ha már a vírusfertőzés közben alkalmazták a fertőzötteken. A legfrissebb kutatások alapján akkor érhető el a vírusellenes hatás, ha a növényi kivonat tartósan jelen van a nyálkahártyán. Tehát arról nincs bizonyított kutatási eredmény, hogy a kivonat elpusztítaná a koronavírust a szervezetben.

Vírusmegelőzés és gyulladáscsökkentés céljából bátran fogyasztható a bodorrózsa teája, szirupja, de ha a koronavírus súlyos tüneteit észleljük magunkon, semmiképpen ne kezdjünk házi kuruzslásba, hanem keressük fel háziorvosunkat.

forrás: https://www.bonshop.hu/bodorrozsa-szalas-tea-50g-2091

Forróságban is biztonságban – így előzzük meg a hőgutát a kutyáknál!

A nyári kánikulában nemcsak az emberek szenvednek a forróságtól, hanem négylábú barátaink is. A kutyák különösen érzékenyek a hőgutára, mert nem tudnak úgy izzadni, mint mi, és testhőmérsékletük könnyen megemelkedhet, ha nem figyelünk rájuk. A hőguta életveszélyes állapot lehet, de néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhető.

Tűzgyújtási tilalom van érvényben – mit jelent ez?

A tartósan száraz, meleg időjárás miatt általános tűzgyújtási tilalmat rendeltek el több megyében. A tilalom célja az erdő- és bozóttüzek megelőzése, amelyek ilyenkor már egy apró szikra hatására is hatalmas károkat okozhatnak.

Őznász a közutakon (is) - Veszélyes időszak kezdődött az autósokra

Hazánkban az utakon elütött nagyvad háromnegyede őz. Az őzbalesetek döntő része pedig pont ezekben a hetekben történik.

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.