Idősgondozás otthon
- Dátum: 2021.02.25., 04:14
- Szabó Máté
- ápolás, ápoló, beteg, betegség, idős, nővér, szakképzett
A legfontosabb kérdés, amit tisztázni kell, hogy ki ápolhat otthon?
A választ valójában két irányból kell megközelíteni. Jogszabályi előírások alapján a speciális otthoni szakápolási feladatokat csak szakképzett a megfelelő képesítésekkel és szakmai gyakorlattal rendelkező ápoló láthatja el. Ilyen munkát olyan ember végezhet, aki ápoló, szakápoló vagy egészségügyi főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik.
Az orvos által előírt, kiegészítő vagy rehabilitációs kezeléseket is megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal bíró szakember végezheti csak el.

Azonban egy 1996-ban hozott egészségügyi rendelet alapján, bevezetésre került az úgynevezett “ápolási díj”, ennek értelmében pedig bárki gondozhatja hozzátartozóját, aki úgy dönt, hogy vállalja az ezzel járó feladatokat. Fontos, hogy aki ápolási díjat vesz fel, annak csak napi 4 órában lehet bejelentett munkaviszonya.
A mindennapokban, aki hozzátartozóját ápolja sokszor nem csak az egészségügyi feladatokat látja el, hanem segít a mindennapi életben, ideértve a napi étkezéseket, mosogatást, takarítást, jobb időben szabad levegőn van a betegekkel, valamint az erre szoruló betegeknek segít a fürdésben és tisztába teszi őket.
Szintén fontos, hogy akit nem képzett szakápoló lát el, azoknak az embereknek jár egy adott ideig “otthoni szakápolás”, ez azt jelenti, hogy a területileg illetékes szakápoló végzi el a beteggel az olyan feladatokat, amelyek szaktudást igényelnek. Ezt negyedévig díjmentesen lehet igénybe venni, és a háziorvosok rendelik el. A negyed év letelte után -sokszor egy rossz egészségi állapotban lévő és nehéz helyzetben lévő családhoz több ideig jár a szakápoló segítséget nyújtani díjmentesen- ezért az ellátásért, valamint az ellátáshoz szükséges eszközökért (kötszer, gyógyszerek, ragtapasz, fertőtlenítők) szintén az adott családot terheli a fizetési kötelezettség, ennek a havi összege általában olyan 80-100 ezer forint között van.
A kérdés másik fontos része, hogy kit lehet otthon ápolni?

Az otthoni ápolás, házi segítségnyújtás alanyai azok lehetnek, akik önmagukat nem tudják ellátni, illetve akik baleset vagy műtét után rehabilitációra szorulnak. Az otthon ápoltak köre éppen ezért rendkívül széles: Van, aki csak ideiglenesen szorul otthoni gondozásra, másoknak viszont folyamatos ápolásra van szüksége.
A leggyakrabban az fordul elő, hogy valaki egy idős krónikus beteg hozzátartozójáról kell, hogy gondoskodjon. Ezekben az esetekben legtöbbször nem csak a betegségből adódó kihívásokkal, hanem az életkorból adódó komoly nehézségekkel is meg kell küzdeni.
Külön pontként lehet megemlíteni az időskori demenciában szenvedő betegeket, akiknek az ellátása sokszor nehezebb, mint adott esetben egy daganatos megbetegedéssel küzdő idős emberé. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeket, a jelenlegi orvostudomány nem tudja meggyógyítani, a folyamatot csak lassítani lehet és bizonyos ideig kordában tartani, de előbb-utóbb a szellemi leépülés elkerülhetetlen.
Az ebben a betegségben szenvedők, a betegség egy már előrehaladott státuszában teljesen elvesztik a külvilágot maguk körül, nem ismerik fel a szeretteiket, eltévednek a közvetlen környezetükben és a betegeken eluralkodik az állandó szorongás és félelem, tulajdonképpen minden velük való cselekvés egy-egy harc, amely sokszor a beteg szeretteit, akik a környezetében élnek, teljesen megtöri és összeroppantja az évek alatt.
Hogyan lehet az idősek gondozásával járó stresszt kezelni?

Erre a kérdésre azt hiszem, hogy nem igazán lehet tényleges választ adni, mert valójában ezt a fajta stresszt és fájdalmat nem lehetséges feldolgozni.
Szakemberként az emberek talán jobban tudják kezelni a betegeket, hiszen személyes kötődés hiánya miatt, nem viseli meg őket úgy, egy idős ember évekig tartó harca.
Azonban hozzátartozóként a szeretteinket látni teljesen leépülni és látni őket küzdeni az elkerülhetetlen ellen nap mint nap, sokszor teljesen megöli az ember lelkét. Ez a betegektől is függ, de mindenféleképp a szép pillanatokra kell koncentrálni, és ezekből kell erőt meríteni. Ha az ápolónak vannak hozzátartozói, akkor fontos lehet, hogy az ápolással járó terheket megossza velük, valamint mindig kell valamilyen cselekvés, amellyel akár csak egy fél órára is, de ki lehet szakadni a mindennapi közegből, ilyen lehet például: a főzés vagy a filmnézés.
Talán az idősgondozás legnyomasztóbb és legfájóbb gondolata, hogy legtöbbször már csak a betegek számára hátralévő időt lehet szebbé és elviselhetőbbé tenni. Mikor valaki évekig ezzel foglalkozik akkor is erőt kell meríteni a mindennapi örömökből, és mosollyal köszöntenie idős szerettét, ezzel egy kis örömöt csempészve a hozzátartozója életébe.
Szabó Máté
Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje
A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.
Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?
Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.
A kiszebáb égetés hagyománya – tavaszvárás a küszöbön
Magyarországon többféle télűző, tavaszváró hagyományunk van, ide tartozik a kiszebáb égetésének szokása is.
Tiflopedagógia – tudod mi ez?
Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.
Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?
A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.