Különleges hobbik 4. – társasjátékozás
- Dátum: 2021.01.19., 06:33
- Nagypál Bíborka Anna
A társasjátékok már régóta jelen vannak az emberiség életében, legyen szó aktív vagy szellemi játékról. Felnőttként is szeretünk játszani, hiszen a játék és a szórakozás kell is az életben. Örömmel emlékezhetünk vissza gyerekkorunkra, de valamennyire felnőttként is gyerekek vagyunk. Talán ezért szeretünk annyira játszani.
A koronavírus idején különösen jó játszani az otthoniakkal, kicsit lazítunk, szórakozunk, és minőségi időt töltünk együtt a családdal. De számos más előnye is van a társasjátékoknak. A kicsik megtanulnak nyerni és veszíteni. Igen, sokszor sírás a vége a vesztésnek, de megtanulják, hogy az életnek ez is a része és könnyen kell vennünk az akadályokat és meg kell birkóznunk velük. Ha pedig nem sikerül, újra kell próbálni.
Sok társas van, ami tanít, vagy képességeket fejleszt. Vannak tipikusan olyan társasjátékok, amiket az oktatás során pedagógusok is alkalmaznak. Manapság már olyan társasjátékok is vannak, amik kifejezetten tanulási célra alkottak. Ilyenek a kémiai, fizikai társasok, ahol kísérletezni is lehet.
A szülők leginkább azért támogatják a társasozást, mert a gyerek kicsit leteszi a mobilkommunikációs eszközt, vagy felül a számítógép elől és úgymond „értelmes” játékkal játszik. Sok játék fejleszti a kommunikációs készségeket és a szókincset, miközben a telefonos kommunikáció során ezek folyamatosan kopnak.
De vannak olyanok, akik kifejezette hobbiként űzik a társasjátékozást. Ha van már egy kialakult baráti társaság, akkor szívesen ülnek le és próbálnak ki új vagy esetleg hagyományos társasokat. Vannak olyanok is, akik ebből élnek meg, hogy társasokról vlogolnak és tesztelik őket. Bizony, mi minden van már?! Az ilyen társaságok akár saját szabályokkal bővítik a régi játékokat, és új értelmet adnak egy-egy már megunt játéknak. Nagyobb városokban már kifejezetten társasjátékozó bárok, kocsmák és helyek alakultak ki, ahol összegyűlhet a csapat. Azonban akár új barátságokat is lehet kötni.
A felnőtt társaságok máshogyan is értékelhetik a társasozást. Jobban megismerhetik egymás személyiségét, vagy, hogy bizonyos dolgokban hogyan gondolkodik a másik. Fejlődhet kreativitás, a megoldási képesség. Átléphetik a komfortzónákat és saját határaikat. És egy kicsit más szerepbe bújhatunk: kipróbálhatjuk magunkat régészként, betörőként, űrhajósként és a lehetőség végtelen.
Nagypál Anna
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.