Viták az anyóssal – egészségtelen?
- Dátum: 2019.01.02., 05:31
- Varga Ágnes Kata
- akarat, anyós, béke, család, felelősség, felháborodás, házasság, helyzet, kapcsolat, képesség, kizárás, konfliktus, módszer, pilanat, próba, próbálkozás, személy, szeretet, tanács, tény, veszekedés, vicc, vita
Bizonyára a te családodban is előfordul viccelődés az anyósokkal. Vagy ha nem az, akkor veszekedés, vagy minimum egy-két epés megjegyzés. És, ha igazán jó fejnek akarod magad érezni, egészen biztos, hogy kifejezed egyetértésedet. Hiszen ki lenne az a bolond, aki kiáll szerelme anyja mellett egy olyan helyzetben, amelyben kétségtelenül senki más nem fogná a pártját? Hát ezért olyan nehéz téma ez.
Ilyenkor végig kell magadban rágnod a fontossági sorrendet. Nyilván a családi béke mindig lényeges és elsődleges, és a konfliktusok elkerülése a legfőbb cél. De mi van akkor, ha a veszekedéseket nem mi generáljuk? Mi van akkor, ha valóban igazak az anyósokról állított szörnyűséges tények?
Aligha elképzelhető, hogy minden nőt támadó szörnyeteggé tesz csupán egyetlen tény, mégpedig hogy a fia vagy a lánya megházasodik. Ezért ahhoz, hogy ezt a témát tovább vizsgáljuk, el kell vetnünk az anyós, mint külön csoportnév használatát, és meg kell látnunk a fogalom mögött rejlő személyt. Ez a szerep ugyanis senkit nem ruház fel különleges képességekkel. Az, hogy mi eleve egy generációk óta élő sztereotípiával megtűzdelt történetet kanyarítunk az anyósunk személye köré, mindenkit egy kényszeres negatív szemléletre sarkall. Pedig sok vita elkerülhető lenne az előítéleteink nélkül.
De mi van akkor, ha megpróbáltunk választani a szemléletünkön, és az embert nézni a családban betöltött pozíciója helyett, mégsem ért célt a próbálkozásunk? Ha ugyanúgy megmaradtak a viták, és hűvös hangulat uralkodik a családban az anyós személye miatt? Ilyenkor még mindig tudunk mi változtatni egy kicsit. A felháborodásnál valamivel humánusabb módszer a teljes kizárás. A vitát csak akkor tudod elkerülni, ha te magad el akard. Soha nem bízhatsz abban, hogy ő fog kezdeményezni, és megjavul, de te megteheted, hogy nem veszel róla (vagy a negatívumokról) tudomást. Közted
Az állandó veszekedések ugyanis a szervezetedet és a pszichés egészségedet is próbára teszik, arról nem is beszélve, hogy a családban széthúzást teremtenek. A pároddal ráadásul konfliktust is okozhatnak az anyós-viták és viccek. Ezért, akármilyen megpróbáltatást is okozzanak neked bizonyos pillanatok, mindig a helyzetet kell mérlegelned. Természetesen nem kell mindent elviselned, de a kulturált, értelmes beszélgetés segíthet a konfliktus kezelésében. Ha pedig az sem vezet célra, akkor inkább kerüld el a vitás helyzeteket, vagy magát a személyt.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.