Menü

Iskolakezdési őrület

A nagyfiam azért nyafog, mert nem várja még az iskolakezdést. A kisebbik fiam pedig azért könyörög, hogy óvoda helyett hadd járjon ő is inkább iskolába a nagyfiúkkal. Én pedig azon morfondírozom, hogy mindent megvettem, beszereztem-e, ami az iskola (és óvoda) kezdéshezszükséges. Őrület az biztos.

Egy 2016-os kutatásból kiderül, hogy az első osztályosok beiskolázása jelenti a legnagyobb anyagi terhet a családoknak. Egy felsőbb tagozatra járó gyermek valamennyivel olcsóbban, (a felmérés szerint) körülbelül 15 ezer forintból megússza a bevásárlást, kivéve, ha a legdrágább, legjobb holmikat vesszük, s nyilván ebbe nem számolták a ruházatot, s egyebeket, amik sokkal többe kerülnek 15 ezer forintnál. A felsőoktatásba készülő fiatalok költségeiről nem is beszélve, ahol már utazást, kollégiumot, vagy albérletet is fizetni kell. A 15 ezer forint szerintem nem reális.

Az iskolakezdés számomra már nyár elején elkezdődött, a férjem legyintett, hogy hova kapkodok júniusban, de én mégis apránként vásároltam meg a második osztályba lépő fiamnak a papír-írószert, csomagolóanyagot, technika-, és rajzfelszerelést, benti cipőt, tisztálkodási eszközöket, sportruházatot és egyebeket. Azért annak örülök, hogy az iskolatáskát és tolltartót, tornazsákot idén legalább nem kell megvenni, tavaly megdobta a költségeket rendesen. Amit lehet, érdemes időben beszerezni, vettem korábban már sportcipőt, meg testnevelés felszerelést, őszre egy-egy új pólót, inget, nadrágot, minderre szükség lesz. Egyszerre igen megterhelő ennyi kiadás, úgy vélem apránként jobb beszerezni mindent, ám, aki most kezd neki a körútnak, neki érdemes az árakat összehasonlítani különböző weboldalakon, mielőtt a legdrágább helyről vásárol. Érdemes körülnézni, mert néhány tankönyveket, atlaszt és kötelező olvasmányt olcsóbban megtalálni az interneten vagy antikváriumokban. Lehet használtan is könyvet vásárolni, szerintem nincs azzal semmi baj.

Tapasztalatom szerint nagyon sok bevásárlóközpont készül akciókkal az őszre, szerencsére néhány üzletben ilyenkor nagyon jó áron lehet ruházatot, kiegészítőket, cipőt venni. Az iskolatáskán azt gondolom nem szabad spórolni, hiszen a gerincünk, a törzsünk tengelye, testünk egyik alappillére. Fontos szerepe van a helyes testtartás kialakításában. Sajnos a mai gyerekek egyre többet ülnek (számítógép, laptop, tablet, telefon előtt) és egyre kevesebbet futnak, mozognak, sétálnak, ez pedig a hátukra, törzsükre kedvezőtlenül hat. Figyelni kell a gyerekünk testtartására, nem szabad hagyni, hogy féloldalasan hordja az iskolatáskát, mert így huzamosabb ideig rosszul terhelik a gerincüket. Az iskolatáska merevített hátrésze és a derékpánt segíti a helyes súlyeloszlást.

Bár még azért pár nap van a becsengetésig, érdemes most már játékos feladatokkal bevezetni a közelgő iskolakezdést, rengeteg játék van, amellyel a gyermekünk képességeit fejleszthetjük, szórakoztató módon, akár még egy-egy utolsó strandolás, vagy kirándulás közepette.

szerző és fotó: Martinka Dia

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.