Menü

Érdekességek a spenótról

Igen kevesen voltunk, akik nem húzták el a szájukat a spenótfőzelék említésére gyermekkorban, – vagy akár még felnőttként is. Tény, hogy a magyarországi spenótfogyasztás még mindig igen alacsony, egy főre számítva, alig néhány deka évi szinten.

Az USA-ban azonban az 1930-as években közel 33%-al nőtt a népszerűsége, melyet Popey-nek, a fiktív tengerész mesehősnek köszönhet, aki szupererőre tett szert a spenót által.

Bár a spenót közel 30%-a fehérje, és szinte zsírmentes. Mégis az a hiedelem, miszerint jelentős vastartalma van, csupán egy tévedés eredménye. 1870-ben a német Erich von Wolf, ugyanis a spenót és egyéb zöldségek vastartalmát kutatta, de amikor végső téziseit papírra vetette, eltévesztett egy tizedesvesszőt, így a spenót mellé tízszer nagyobb vastartalom került.

4 főbb fajtája ismert: popeye, a matador, a bébispenót (amely sokkal inkább előnyös salátákban való fogyasztásra- főzésre kevésbé-) és az új-zélandi spenót, mely valójában csak hasonlít rá, de nem tartozik a spenótok családjába.

A boltokban kapható fagyasztott spenót tápértéke azonos a friss spenótéval, azonban íze és állaga már kevésbé. Előnye, hogy gyorsan elkészülhet vele az ebéd, hiszen nem kell pucolni és megmosni, hátránya azonban, hogy nem visszafagyasztható és az íze sem a legjobb sokszor.

Igen sok hiedelem kering azzal kapcsolatban is, hogy vajon szabad-e a spenótot nyersen fogyasztani. Bár a bébispenótot igen, a magas oxalát tartalom miatt érdemes fogyasztás előtt minden más parajfélét megfőzni. Az oxalát nagy mennyiségben mérgező hatással van a szervezetre, ezért a főzés során használt vizet sem érdemes meginni, vagy utólag felhasználni, hiszen a zöldségből a vízbe oldódik az oxálsav.

Magas karotinoid- és klorofill tartalmánál fogva, ajánlható rákos megbetegedések megelőzését szolgáló étrendbe. Egyes kutatások szerint a spenót a rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé tartozik. Alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható, ráadásul serkenti a gyomorműködést és az emésztést.

Fogyasszunk minél több spenótot, akár főzve, akár nyers formában, arra azonban ügyeljünk, hogy lehetőleg olyan helyről szerezzük be, ahonnan frissen és felesleges csomagolásoktól vagy tartósítószer-mentesen tudjuk kézhez kapni. Ha otthon akad egy kis kertfelület, akár a saját termesztéssel is érdemes próbálkozni.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

Szeptember a kertben – mik a legfontosabb teendők?

A szeptember a betakarítás és az őszi munkák ideje. Ilyenkor érdemes gondoskodni a gyepről és előkészíteni a növényeket a hidegebb hónapokra. Ha most kellő figyelmet fordítunk a kertre, tavasszal sokkal szebb látvány fogad majd bennünket.