Menü

Érdekességek a spenótról

Igen kevesen voltunk, akik nem húzták el a szájukat a spenótfőzelék említésére gyermekkorban, – vagy akár még felnőttként is. Tény, hogy a magyarországi spenótfogyasztás még mindig igen alacsony, egy főre számítva, alig néhány deka évi szinten.

Az USA-ban azonban az 1930-as években közel 33%-al nőtt a népszerűsége, melyet Popey-nek, a fiktív tengerész mesehősnek köszönhet, aki szupererőre tett szert a spenót által.

Bár a spenót közel 30%-a fehérje, és szinte zsírmentes. Mégis az a hiedelem, miszerint jelentős vastartalma van, csupán egy tévedés eredménye. 1870-ben a német Erich von Wolf, ugyanis a spenót és egyéb zöldségek vastartalmát kutatta, de amikor végső téziseit papírra vetette, eltévesztett egy tizedesvesszőt, így a spenót mellé tízszer nagyobb vastartalom került.

4 főbb fajtája ismert: popeye, a matador, a bébispenót (amely sokkal inkább előnyös salátákban való fogyasztásra- főzésre kevésbé-) és az új-zélandi spenót, mely valójában csak hasonlít rá, de nem tartozik a spenótok családjába.

A boltokban kapható fagyasztott spenót tápértéke azonos a friss spenótéval, azonban íze és állaga már kevésbé. Előnye, hogy gyorsan elkészülhet vele az ebéd, hiszen nem kell pucolni és megmosni, hátránya azonban, hogy nem visszafagyasztható és az íze sem a legjobb sokszor.

Igen sok hiedelem kering azzal kapcsolatban is, hogy vajon szabad-e a spenótot nyersen fogyasztani. Bár a bébispenótot igen, a magas oxalát tartalom miatt érdemes fogyasztás előtt minden más parajfélét megfőzni. Az oxalát nagy mennyiségben mérgező hatással van a szervezetre, ezért a főzés során használt vizet sem érdemes meginni, vagy utólag felhasználni, hiszen a zöldségből a vízbe oldódik az oxálsav.

Magas karotinoid- és klorofill tartalmánál fogva, ajánlható rákos megbetegedések megelőzését szolgáló étrendbe. Egyes kutatások szerint a spenót a rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé tartozik. Alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható, ráadásul serkenti a gyomorműködést és az emésztést.

Fogyasszunk minél több spenótot, akár főzve, akár nyers formában, arra azonban ügyeljünk, hogy lehetőleg olyan helyről szerezzük be, ahonnan frissen és felesleges csomagolásoktól vagy tartósítószer-mentesen tudjuk kézhez kapni. Ha otthon akad egy kis kertfelület, akár a saját termesztéssel is érdemes próbálkozni.

Mérgező növények otthonunkban és kertjeinkben

Az otthonunk és kertünk zöld környezete nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem a közérzetünkre is pozitív hatással van. Ugyanakkor kevesen gondolnak arra, hogy számos népszerű dísznövény mérgező lehet – különösen kisgyermekekre és háziállatokra jelenthetnek veszélyt.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Belátnak a kertedbe? 7 növény, ami elegánsabban biztosít privát szférát, mint egy magas kerítés

Sokak számára ismerős helyzet: hiába van kerted, teraszod vagy erkélyed, mégsem érzed igazán intimnek a teret. Egy közeli szomszéd, egy felső emeleti rálátás vagy egy túl nyitott telek könnyen megtöri azt a nyugalmat, amiért ezt a kültéri életteret kialakítottad.

Fekete nadálytő – gyógyír a bajra

Szerencsére megannyi gyógynövénnyel rendelkezünk Magyarország területén, ide tartozik a szép és hasznos fekete nadálytő is.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.