Külföldi önkéntesség-gyermekből felnőtt 2.
- Dátum: 2018.02.08., 16:01
- európai uniós projekt, koordinátor, külföld, lakás, mentor, Olaszország, önismeret, önkéntesség, szervezet, tanulás, tréning, tutor, változás
Előzőleg a külföldre kivándorolt vagy onnan már éppen hazatért magyarokról szóló dokumentumfilm-sorozatról írtam. Ennek kapcsán és folytatásként most saját tapasztalataimat osztom meg, hiszen 10 hónap kinn- tartózkodás után hazatértem.
Korábbi cikkemben áttekintettük az önkéntes nehézségeit, most lássuk milyen erősségeket fedezhetünk fel magunkban!
Egy ilyen projekt során az ember nemcsak gyengeségeire, hanem nagyon sok rejtett jó tulajdonságára is rájöhet. Sokszor olyan helyzetek adódhatnak a munkahelyen és azon kívül, amikkel addig sohasem találkozott. A lényeg, nem szabad félni, hanem merni kell kipróbálni magunkat.
Esetemben hatalmas félelmem a fogyatékosokkal való munkával kapcsolatban volt; hogyan viszonyulok majd hozzájuk, lesz-e elég türelmem, elfogadnak-e, stb…végül a 10 hónap legszebb pillanatait velük éltem át. Valóban nehéz volt és sokszor úgy éreztem, túl közel kerültem hozzájuk és együtt sírtunk és nevettünk, de ez mindennel felért és megérte. Nagyon nehéz volt elszakadni tőlük.
Egy másik fontos dolog, amit az ember megtanul egy ilyen projekt során: megtanulni elengedni és elbúcsúzni. Hiszen az emberek jöttek és mentek. Mint ahogyan én is.
Az ilyen programok során nemcsak megtanuljuk tudatosítani magunkban, hogy egyszer minden véget ér, hanem könnyebben kezeljük a váratlan helyzeteket, amiket egyedül kell megoldanunk. Alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez, szokásokhoz, de ugyanakkor itt is adódhatnak olyan szituációk, amikre nem számítunk. Esetemben az olasz kultúra sajátosságai, mint boltok nyitva tartása; új napirend; illetve a tömegközlekedés kiszámíthatatlansága, ami miatt egyszer pl. teljesen egyedül ott ragadtam egy városban és egy hotelben kellett töltenem egy éjszakát. Az ilyen dolgok viszont magabiztosabbá edzik az embert.
Mindenkinek ajánlom az EVS-t, aki szeretne még egy kis haladékot a felnőtté válás előtt; aki szeretne utazni, világot látni; aki szeretné felfedezni önmagát – szembesülni a jó és rossz oldalával is, és aki szeretne felnőni, de eddig nem sikerült.
/Szerző:Gősi Gabriella/
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”
Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.
Lehet még szünetet tartani az online világtól?
Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.