Menü

Külföldi önkéntesség-gyermekből felnőtt 2.

Előzőleg a külföldre kivándorolt vagy onnan már éppen hazatért magyarokról szóló dokumentumfilm-sorozatról írtam. Ennek kapcsán és folytatásként most saját tapasztalataimat osztom meg, hiszen 10 hónap kinn- tartózkodás után hazatértem.

Korábbi cikkemben áttekintettük az önkéntes nehézségeit, most lássuk milyen erősségeket fedezhetünk fel magunkban!

Egy ilyen projekt során az ember nemcsak gyengeségeire, hanem nagyon sok rejtett jó tulajdonságára is rájöhet. Sokszor olyan helyzetek adódhatnak a munkahelyen és azon kívül, amikkel addig sohasem találkozott. A lényeg, nem szabad félni, hanem merni kell kipróbálni magunkat.

Esetemben hatalmas félelmem a fogyatékosokkal való munkával kapcsolatban volt; hogyan viszonyulok majd hozzájuk, lesz-e elég türelmem, elfogadnak-e, stb…végül a 10 hónap legszebb pillanatait velük éltem át. Valóban nehéz volt és sokszor úgy éreztem, túl közel kerültem hozzájuk és együtt sírtunk és nevettünk, de ez mindennel felért és megérte. Nagyon nehéz volt elszakadni tőlük.

Egy másik fontos dolog, amit az ember megtanul egy ilyen projekt során: megtanulni elengedni és elbúcsúzni. Hiszen az emberek jöttek és mentek. Mint ahogyan én is.

Az ilyen programok során nemcsak megtanuljuk tudatosítani magunkban, hogy egyszer minden véget ér, hanem könnyebben kezeljük a váratlan helyzeteket, amiket egyedül kell megoldanunk. Alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez, szokásokhoz, de ugyanakkor itt is adódhatnak olyan szituációk, amikre nem számítunk. Esetemben az olasz kultúra sajátosságai, mint boltok nyitva tartása; új napirend; illetve a tömegközlekedés kiszámíthatatlansága, ami miatt egyszer pl. teljesen egyedül ott ragadtam egy városban és egy hotelben kellett töltenem egy éjszakát. Az ilyen dolgok viszont magabiztosabbá edzik az embert.

Mindenkinek ajánlom az EVS-t, aki szeretne még egy kis haladékot a felnőtté válás előtt; aki szeretne utazni, világot látni; aki szeretné felfedezni önmagát – szembesülni a jó és rossz oldalával is, és aki szeretne felnőni, de eddig nem sikerült.

/Szerző:Gősi Gabriella/

Te ezeket szoktad takarítani?

Rendben tartjuk a környezetünket, hiszen kellemesebb, egészségesebb a tisztaság, de nem mindegy, hogy odafigyelünk e ezekre a helyekre, dolgokra.

A masszázs hat a testünkre, lelkünkre

Amikor az én drága masszőröm, Marika kezei közé kerülök, szinte ujjászületek és azt érzem, mintha aludtam volna 10 órát, kipihentem egy hetet, megszépültem és 5 évet visszafiatalodtam. Nem túlzok, ilyen módon hat rám. Be is jelentkeztem hétfőre hozzá.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.