Menü

Nyelviskola vagy magántanár?

„Tanulni nehéz” – gondolják sokan. De vajon tényleg az? És mi a helyzet a nyelvekkel? Hogyan érdemes nekiállni a nyelvtanulásnak?

Egyre több módszer terjed az interneten és könyvekben egyaránt, ami a tanulási folyamatokat hivatott elősegíteni. Ez több szempontból is előnyös:

- Ha a tanulás öröm is lehet – ezt kishazánkban sajnos a legtöbb iskolában nem tanítják meg a nebulóknak –, miért ne legyen az?
- Az egyre növekvő nyomás és tananyag mellett szükség is van ezekre a módszerekre.
- A felgyorsult világban a felnőttek számára is esély nyílik az élvezetes tanulásra.

A nyelvtanuláshoz elhivatottság kell. Ha szeretnénk rendesen megtanulni egy adott ország nyelvét, ott nem nagyon eshet ki a fejünkből egy-egy fejezet, mert akkor már nem fogunk tudni helyesen beszélni.

Sokaknak problémát okoz a választás: nyelviskolába járjanak, vagy magántanár segítségét kérjék?

Itt is, mint sok más helyen, fontos, hogy meg tudjuk határozni a célt: nyelvvizsgát szeretnénk, mert azzal növelhetjük a fizetésünket, esetleg a diplománkhoz szükséges, vagy beszélni szeretnénk megtanulni, mert a munkánkhoz szükséges, a külföldi utakhoz, esetleg külföldi munkavállaláson gondolkodunk?

Ha felállítottuk a célt, érdemes utána gondolkodni a megoldáson. A legtöbb nyelviskola, annak ellenére, hogy a beszédközpontúságot hangsúlyozza, a nyelvvizsgák teljesítésére fókuszál. S mivel a nyelvvizsgáknak rendszerint csak egynegyedét teszi ki a beszéd, valamint csoportban nem lehet annyira hatékonyan megtanulni beszélni, hiszen egy-egy emberre kevesebb idő jut, illetve esetenként ki is bújhatunk a feladat alól, így a nyelvtani feladatok jóval nagyobb hangsúlyt kapnak.

Ha valaki nyelvvizsgázni szeretne, nyugodtan járjon nyelviskolába, számos sikeres nyelvvizsgázót tudnak felmutatni ezek a képzőhelyek. Ha szerencsések vagyunk, a tanárunk segít és motivál minket, és a csoport is összetartó, jó hangulatú. Nyelviskolai tanulás esetében viszont mindig rendkívül nagy mennyiségű energia szükséges még az órákon kívül is a hatékony tanuláshoz.

Ebben az esetben nincs lehetőségünk megválasztani a tanárt, és habár számos pozitív tapasztalatot olvashatunk a neten, nyelviskolák esetében legalább ennyi negatívat is találhatunk. Valamiért a jó tanár majdnem olyan ritka, mint a fehér holló. Pedig az én nézőpontom szerint a tanítást is hivatásnak kellene tekinteni.

Ha beszélni szeretnénk megtanulni, mindenképpen a magántanárt válasszuk! Egy rugalmas tanárral meg lehet beszélni, hogy az órákat főként a beszédnek szenteljük, és csak a szükséges mennyiségű nyelvtant vegyük át közösen – a többit majd magunktól átnézzük, s ha kérdésünk van, a következő alkalommal feltesszük. Magántanárhoz járni költségesebb, mint egy nyelviskola, viszont célzottabb figyelmet kapunk, és lehetőségünk van tanárt választani, vagy ha szükséges, akár cserélni. Továbbá nem bújhatunk ki a feladatok alól, és rá vagyunk kényszerülve, hogy beszéljünk, hogy felkészüljünk, ne mismásoljuk el a feladatot, így gyorsabban fejlődhetünk.

Fontos, hogy ne kényszerként tekintsünk ezekre a teljesítendő kihívásokra, hanem leljük benne örömünket, hiszen ez is egyéni fejlődésünk lépcsőfoka.

Hova érdemes kirándulni a nyári szezon után?

Az augusztus vége nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a pihenésről. Sőt, sokan épp szeptembertől keresnek lehetőségeket, amikor elcsendesednek a strandok, enyhül a hőség és a szállások ára is kedvezőbbé válik. Ilyenkor több közeli és távolabbi célpont is remek választás lehet a külföldre vágyóknak.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.