Menü

Csökken a spermiumszám az iparosodott országokban

Az iparosodott országokban 38 év alatt felére csökkent a férfiak spermiumszáma! Egy nemzetközi kutatókból álló csoport összegyűjtötte az összes hiteles tanulmányt, és ezek alapján tették közzé azt az információt, hogy az európai, az észak-amerikai, az ausztrál és az új-zélandi férfiak kevesebb spermát termelnek, mint az őket megelőző ugyanolyan korú generáció.

A rémhírkeltések ellenére az emberi fajt természetesen nem fenyegeti a kihalás veszélye, de azért találhatunk néhány zavaró tényezőt a rendszerben.

A férfi fertilitás csökkenésének ötlete 1992-ben jelent meg egy dán tanulmány eredményeként. Ebben közölték, hogy az ondó minősége az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. Az ezt követő években azonban számos ennek ellentmondó publikáció is napvilágot látott.

A Human Reproduction Update nevű nemzetközi folyóiratban most egy kutatócsoport 185 tanulmány eredményét összegezte, amely 42.935 férfi adatait tartalmazta. Ennek segítségével meggyőző eredményeket tudtak adni legalább a fejlett nemzetek helyzetéről. Az 1973 és 2011 közötti időszakot vizsgálták. Ez idő alatt a spermiumok száma 59%-kal, a koncentrációjuk pedig 52%-kal csökkent.

Sajnos az sem meglepő, hogy egyre több férfi éri el a fertilitás küszöbértékét. Ez nemcsak egy hirtelen csökkenés, hanem egy folyamatos hanyatlás, ugyanis az össz spermiumszám évi 1,6%-kal csökken. 1993 és 2011 között ez a szám nem változott. Előrevetítve 2011 óta a megtermelt spermiumok száma tovább csökkent, erre vonatkozóan azonban még nincsenek megbízható kutatási eredmények.

Néhány egyéb tanulmányt is megvizsgáltak, amelyek Afrika, Ázsia és Dél-Amerika adatait összegezték, ezek esetében azonban azt találták, hogy a spermiumok száma kisebb mértékben csökkent.

A mesterséges megtermékenyítés és más termékenységi kezelések elérhetősége miatt a férfi fertilitás csökkenésének valószínűleg nincs látható hatása a születések összes számára. Ami talán aggasztó lehet számunkra, azok a megtermékenyítő képesség csökkenése mögött rejlő okok.

Számos teóriát állítottak már fel erre vonatkozóan. Ide sorolható az elhízás, a környezetben található, hormontermelést romboló kémiai anyagok, terhesség alatti dohányzás és a kisgyermekes szülők dohányzása, az egyre növekvő szennyezettségnek való kitettség.

Ezek közül néhány az állatokra is hatással van, akiknek viszont legtöbbször nincs lehetőségük igénybe venni a mesterséges megtermékenyítést.

Forrás: www.iflscience.com

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.