Pénzfüggő az egészséges táplálkozás?
- Dátum: 2016.01.29., 16:09
- anyagi helyzet, bio élelmiszer, edzés, egészséges életmód, étrend, glikémiás index, gyógyszerek, mozgás, pénzügyek, rost, sport, táplálkozás
Gyakran halljuk azt a kifogást, hogy valaki azért nem él egészséges életmódot, mert az drága. Utánajártunk, hogy vajon igaz-e ez az állítás. Vizsgáljuk meg anyagi oldalról: mennyire kell kinyitnunk a pénztárcánkat az egészségünk érdekében?
Elsőre ránézésre abszolút úgy tűnik, hogy az egészséges életmódnak borsos ára van. A minőségi, egészséges élelmiszerek drágábbak, nehezebb őket beszerzni és több utánajárást igényelnek. Sőt, ha sportolni szeretnénk, akkor is bőven van finanszírozni-való, hiszen az óradíj, a terembérlet, a sportruházat költségei is felmerülnek.

Igen, csakhogy ebben az esetben nem vettünk figyelembe minden szempontot! Eláruljuk, miért nem drágább az egészséges életmód:
- Valóban drágább a teljes kiőrlésű zsemle, kenyér, vagy akár liszt, mint a sima, csakhogy jóval kevesebbet tudunk megenni belőle! Igaz ez minden más, magas rosttartalmú élelmiszerre. Igaz, hogy drágább, mégis kisebb adagokkal jól lakunk. Ennek az egyik oka, hogy a finomlisztes, cukros, magas glikémiás indexű élelmiszerek megemelik a vércukorszintet, ami miatt nagyon hamar újra éhesek leszünk még akkor is, ha előtte degeszre ettük magunkat. Ellenben a rostdús ételek kiegyensúlyozott szinten tartják a vércukorszintet, elkerülve ezzel a falási rohamokat. Másrészt már az evés során is megérezzük, hogy mennyivel táplálóbbak ezek az ételek, és szinte lehetetlen belőlük ugyanolyan mennyiséget elfogyasztani, mint egészségtelen társaikból. Inkább csak azoknak szokott sikerülni, akiknek már túlzottan kitágult a gyomra, vagy lelki okokból fogyasztanak túlzó mennyiségeket. De még ők is szoktak kevés kitartással változást tapasztalni, hogy milyen mennyiség elegendő a számukra.
- Mindig lehet jó beszerzési forrásokat találni! Igaz, ha valamilyen előkelő biopiacra járunk, akkor drágább a házi és vegyszermentes zöldség- és gyümölcs, mint a társai, de meg lehet találni azokat a termelőket, akik korrekt áron dolgoznak. A kistermelők mindegyikének megvan a maga célcsoportja. Van, amelyik valóban a nyitottabb pénztárcájú réteget célozza meg, de van olyan is, aki reális áron kínálja a portékáját, mert tudja, hogy akkor találhat több vásárlót magának, ha áraival nem száll el a bolti árfekvéshez képest. Csak elsőre igényel mindez sok utánajárást, ha már kiépül a saját körünk, ahonnan vásárolunk, és kialakul egy bejáratott rendszer, az már gördülékenyen működik. Ja, és maguk a termelők is segítenek, hogy egyes igényeinkkel hová forduljunk, ki az, akit ajánlanak és aki megbízható.
- Ha az ember nem vigyáz az egészségére, akkor bizony sokat kell költenie annak helyreállítására. Nem drágább az egészséges életmód, mint a gyógyszerek tömkelege, amit meg kell vennünk, ha nem vigyázunk magunkra eléggé.
- Ne gondoljuk, hogy a körülmények áldozatai vagyunk, legyünk kreatívak! Ha pl. sportolni szeretnénk, akkor ne helyezzük azt annak függvényébe, hogy "majd ha meglesz az új cipőm, majd ha meg tudom venni xy torna DVD-jét, majd ha már ki tudok fizetni egy kondibérletet"... Minden megoldható: manapság már rengeteg ingyenes tornavideó létezik, és a legújabb cipő sem alapfelszereltség a testmozgáshoz. Ez nem feltétele, inkább kifogása a sportolásnak!
Íme tehát a bizonyíték, hogy az egészséges életmód csak akkor drágább, ha szűkebb látókörrel szemléljük a helyzetet, és persze akkor, ha mindezt kifogásként emeljük. A valódi ok gyakrabban nem a pénztárcánk tartalma, hanem a változástól való félelem, vagy a lustaság. Vagy Ön még mindig hisz a mondásban, hogy a lustaság fél egészség...?
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.