Menü

A hétpettyes katicák ellenségei

Alig hat éve találtak rá az első magyarországi példányokra és ma már ott tartunk, hogy az őshonos hétpettyes, kétpettyes, valamint az igen ritka szemfoltos katicák természetes életterét is veszélyeztetik az úgynevezett rémkaticák.

Az utóbbi időszakban egyre többet hallunk a harlekin katicákról, amelyek nemcsak bűzös sárga pöttyöket eregetnek, hanem fájdalmasan csípnek is. A hagyományos hétpettyes katicáknál ezek a példányok jóval nagyobbak és rajokban támadnak, akár csak a darazsak, vagy a méhek.

Ha a házunk falát, az ablakok kereteit, az üveget ellepik ezek a köznyelv által csak rémkaticaként emlegetett bogarak, a legjobb, ha azonnal összefogdossuk őket egy befőttes üvegbe, vagy lefújjuk őket rovarirtóval. A látszólag ártatlan bogarak, amit a szaknyelv horrorfilmbe illően ragadozóbogaraknak hív, pusztán biztonságos és védett telelőhelyet keresnek maguknak, azonban egyáltalán nincs szükségünk arra, hogy ezek az élősködők átteleljenek és tovább szaporodjanak.

A harlekin katica alapvetően Dél-Szibériától Dél-Ázsiáig őshonos, amit a nyolcvanas években azért telepítettek be Amerikába, hogy felzabálják a tetveket. Sokáig sikerült kontroll alatt tartani a rémkaticákat, de aztán kiderült, hogy nemcsak a tetveket szeretik, hanem szívesen fogyasztanak ízletes zöldségeket és gyümölcsöket is és egyre több helyen rajzottak fel, ekkor már kontrollálatlanul. A szakemberek belátták, hogy óriási tévedés volt a harlekinek betelepítése, ám azóta már világszerte elszaporodtak. Sajnos, ha ezek a bogarak felfedeznek maguknak egy helyet, ahol az életkörülmények számukra ideálisak, akkor lehetetlen őket kiirtani.

A szakirodalom szerint hazánkban az első példányt 2008-ban Merkl Ottó entomológus találta, ám azóta az ország szinte minden szegletében feltűnt. Ez azért is okozhat gondot, mert az egyébként teljesen ártalmatlan, de igen hasznos hétpettyes és kétpettyes katicákat egyre inkább kiszorítják természetes élőhelyükről. Sajnos természetes ellenségük nincs, legfeljebb a különböző permetszerekkel lehet védekezni ellenük, ráadásul, míg a hagyományos katicák évente egy nemzedéket nemzenek, addig a harlekinek négyszer is eredményesek. Sőt csípnek is, és rajokban támadnak, embert, állatot egyaránt.

Fotó:
pixabay.com

Fokozatosság a siker kulcsa

Kisütött a nap, jobb az idő és a legtöbb embernek megjön a kedve ahhoz, hogy sportoljon, esetleg visszatérjen az edzéshez, amit magára hagyott a téli időszak során. Sokaknak a motiváció erre az, hogy a nyári szezonra jól nézzenek ki, azonban még ilyen esetekben is fontos a mértékletesség.

A zene hatása az agyműködésre

A zenehallgatás és zenélés jelentős hatással van az emberi agy működésére és szervezetére. A zene nem egyetlen agyközpont által feldolgozott inger, hanem számos területet aktivál és módosít, beleértve a hallókéreg, a szomatoszenzoros rendszer, a frontoparietális hálózat, az agytörzs és más agyi struktúrák működését is. Ez a komplex feldolgozási mechanizmus magyarázhatja a zenei aktivitás általános kognitív és érzelmi előnyeit.

Te ezeket szoktad takarítani?

Rendben tartjuk a környezetünket, hiszen kellemesebb, egészségesebb a tisztaság, de nem mindegy, hogy odafigyelünk e ezekre a helyekre, dolgokra.

A masszázs hat a testünkre, lelkünkre

Amikor az én drága masszőröm, Marika kezei közé kerülök, szinte ujjászületek és azt érzem, mintha aludtam volna 10 órát, kipihentem egy hetet, megszépültem és 5 évet visszafiatalodtam. Nem túlzok, ilyen módon hat rám. Be is jelentkeztem hétfőre hozzá.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.