Menü

Miért hiszünk a kuruzslóknak?

Rendkívül izgalmas, máig megválaszolatlan és kissé zavarba ejtő a kérdés: vajon mi veszi rá az embereket arra, hogy olyan alternatív gyógymódokra költsenek hatalmas összegeket, amelyek hatékonyságára az ég egy adta világon semmilyen bizonyíték sincs.

Józan ésszel azt gondolnánk, hogy az első lefülelt „csodagyógyszer”, „tuti módszer”, vagy „atombiztos új kezelés” bukása után az emberek elfordulnak a kuruzslástól. De nem.

Az emberek világszerte ma is rengeteg pénzt költenek olyan dolgokra, amelyeknek az esetleges placebo hatáson kívül semmilyen bizonyított és tapasztalt jótékony megoldásuk nincs az adott egészségügyi problémára. Hogy miért? Az egyik ok az lehet, hogy meggyőzik őket. Hiszékenyek vagyunk, főképp akkor, ha az egészségünkről van szó. Az emberek nagy része az egyszerű dolgokat szereti, de el kell fogadni, hogy az egészségünk, szervezetünk működése nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha például azt mondják: ez a szer úgy helyreteszi a fáradt ízületeket, hogy bicegés helyett másnap cigánykerekezve mész dolgozni, minimum gyanakodnunk kéne. Ehelyett örülünk, hogy valaki megoldja helyettünk a gondot. Könnyen, gyorsan, és persze nem olcsón, de az „eredményességért” fizetni kell.

Legyen az potencianövelő, mágnes, vérnyomáscsökkentő, vagy bármi olyan, ami semmilyen tudományos bizonyítékot nem vonultat fel, mindenképpen csökkenti az igazi kezelések, szűrések népszerűségét és hatékonyságát.

Nyilvánvaló, hogy az egészségügy általános rossz helyzete szintén segíti a kuruzslás terjeszkedését. Az emberek nem szeretnek orvoshoz, kórházakba, rendelőkbe járni, és ezzel párhuzamosan hajlamosak elbagatellizálni problémáikat.

A különböző hatóságok persze igyekeznek harcolni az alternatívnak hirdetett, „gyógyító” termékek ellen, de munkájuk egyelőre erősen szélmalomharc jellegű.

Fotó:
pixabay.com

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.