Miért hiszünk a kuruzslóknak?
- Dátum: 2014.07.09., 21:49
- Egészség, gyógyászat, gyógyszer, kezelés, kuruzslás
Rendkívül izgalmas, máig megválaszolatlan és kissé zavarba ejtő a kérdés: vajon mi veszi rá az embereket arra, hogy olyan alternatív gyógymódokra költsenek hatalmas összegeket, amelyek hatékonyságára az ég egy adta világon semmilyen bizonyíték sincs.
Józan ésszel azt gondolnánk, hogy az első lefülelt „csodagyógyszer”, „tuti módszer”, vagy „atombiztos új kezelés” bukása után az emberek elfordulnak a kuruzslástól. De nem.
Az emberek világszerte ma is rengeteg pénzt költenek olyan dolgokra, amelyeknek az esetleges placebo hatáson kívül semmilyen bizonyított és tapasztalt jótékony megoldásuk nincs az adott egészségügyi problémára. Hogy miért? Az egyik ok az lehet, hogy meggyőzik őket. Hiszékenyek vagyunk, főképp akkor, ha az egészségünkről van szó. Az emberek nagy része az egyszerű dolgokat szereti, de el kell fogadni, hogy az egészségünk, szervezetünk működése nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha például azt mondják: ez a szer úgy helyreteszi a fáradt ízületeket, hogy bicegés helyett másnap cigánykerekezve mész dolgozni, minimum gyanakodnunk kéne. Ehelyett örülünk, hogy valaki megoldja helyettünk a gondot. Könnyen, gyorsan, és persze nem olcsón, de az „eredményességért” fizetni kell.

Legyen az potencianövelő, mágnes, vérnyomáscsökkentő, vagy bármi olyan, ami semmilyen tudományos bizonyítékot nem vonultat fel, mindenképpen csökkenti az igazi kezelések, szűrések népszerűségét és hatékonyságát.
Nyilvánvaló, hogy az egészségügy általános rossz helyzete szintén segíti a kuruzslás terjeszkedését. Az emberek nem szeretnek orvoshoz, kórházakba, rendelőkbe járni, és ezzel párhuzamosan hajlamosak elbagatellizálni problémáikat.
A különböző hatóságok persze igyekeznek harcolni az alternatívnak hirdetett, „gyógyító” termékek ellen, de munkájuk egyelőre erősen szélmalomharc jellegű.
Fotó:
pixabay.com
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.