Mitől élhető egy város?
- Dátum: 2014.05.16., 14:35
- élhető város, épített környezet, környezetpszichológia, urbanisztika, várostervezés
Napjaink várostervezésének legnagyobb kihívása, hogy az elmúlt évtizedekben illetve évszázadokban kialakított környezetet kell újragondolnia mindezt változó igények mellett és nagyfokú kompromisszum készséggel felvértezve.
Ahogy a környezetpszichológia is rámutat, az épített környezet jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllét érzetét és persze kihat az egészségi állapotra is. Természetesen kölcsönös hatásról van szó, de egy bizonyos, a pszichológiai folyamatok csak térben léteznek, vagyis csak a környezet kontextusában értelmezhetőek.
Nemcsak a pszichológián belül érdemes foglalkozni ezzel a területtel, hanem az urbanisztika szempontjából is. A várostervezésen belül az elmúlt időszakban újfajta szemlélet jelent meg, melynek egyik fő fogalma az „élhető város”. A fogalom arra utal, hogy attól még hogy valami szép, például egy épület vagy egy tér, nem feltétlenül szerethető (élhető) is. Eszményi város természetesen nem létezik, ráadásul számos tényező befolyásolja, hogy milyen igényeknek kell megfelelnie egy várostervezésnek, például kulturálisan is eltérő lehet, hogy milyen egy élhető város.
Mégis, úgy tűnik, vannak, olyan általános emberi szempontok, igények melyek mentén megragadható az élhető város lényege. Az emberek olyan helyeket, tereket fognak szívesen használni, illetve kellemesnek ítélni, melyek egyrészről védelmet biztosítanak, másrészről bizonyos alapvető emberi igényekhez igazodnak. Tehát például védelmet biztosítanak a forgalomtól, a bűnözéstől, és a nem kívánatos éghajlati tényezőkkel szemben. Ezen kívül fontos emberi igény, hogy a terek alkalmasak legyenek olyan alapvető emberi viselkedési formák és interakciók megnyilvánulására, mint például: lehessen sétálni, beszélgetni, nézelődni, játszani. A komfort mellett pedig egy barátságos, élhető városnak, térnek érzékszervi élményeket is biztosítani kell, tehát azért az esztétikai szempontok is megjelennek.
Szerencsére a városépítészetben egyre erőteljesebb hangsúlyt kap az emberi szempont, vagyis hogy a terek tervezésénél nem egy felülről lefele irányuló elnagyolt szemlélet a meghatározó, hanem a teret használó emberek szemszögéből indulnak ki.
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.