Drámai következményekkel járhat a gyermekkori elhízás
- Dátum: 2013.12.04., 16:32
- csecsemőkor, elhízás, gyerekkor, kövérség
A modern társadalom alapvető problémája és jelensége az elhízás. Egyre többet beszélünk róla, komplett iparágak épülnek rá, éppen ezért a téma szinte kikerülhetetlen.
Főként az amerikai társadalomban vált különösen drámaivá a helyzet, a soványság eszményítése mellett ugyanis az elmúlt években folyamatosan emelkedett a kövér gyerekek száma. Egy amerikai kutatás szerint a 6 és 11 éves kor közötti gyerekek közel fele kóros kövérségben szenved, későbbi életkorokban pedig tovább növekedik ez az arány.
Erről azért fontos beszélni, mert a legtöbb kövér gyermekből kövér felnőtt válik, vagyis probléma tovább göngyölődik. Azokat a gyerekeket, akik csecsemőkorukban kövérek, de később már nem, az elhízás veszélye nem annyira fenyegető. Ha viszont gyerekkorban meghatározóvá válik a kövérség, akkor a következmények nagyobb valószínűséggel jelentkeznek hosszútávon is, fennáll a felnőttkori kövérség veszélye is. Ráadásul, ha a szülő is túlsúllyal küszködik, akkor ez megkettőződött kockázatot jelent a gyerekre nézve.
A probléma gyökere akár a várandóság idejére is visszavezethető. Az anya túltápláltsága, vagy alultápláltsága is rizikófaktora a gyerekkori elhízásnak és hosszú távú következményeinek (felnőttkorban is megmaradó kövérség). A korai súlygyarapodás korai éréssel is párhuzamba állítható. A serdülőkor időszaka pedig különösen érzékeny periódus, ilyenkor ugyanis átalakul a zsírszövetek elrendeződése és mennyisége is. Ekkor a lányok veszélyeztetettebbek, jobban ki vannak téve az elhízás veszélyének.
A probléma elterjedése nemcsak a táplálkozási szokások megváltozásával hozható párhuzamba, hanem az aktivitás csökkenésével is. A televíziózás például drámaian csökkenti a gyerekek anyagcseréjének és a kalóriák elégetésének mértékét.
Az elhízás egyébként pszichológiai, társas és egészségügyi problémákat is okoz, több szempontból veszélyezteti az egyén jövőjét. A gyermekkori és serdülőkori elhízás komoly következményekkel jár, kutatások szerint például még a továbbtanulásra és a pénzkeresési lehetőségekre is hatással lehet.
A gének és az életmód egyaránt befolyásoló tényező az elhízás kapcsán. A szülői minta azonban nagyon meghatározó, így a gyerekek „kezelése” a családtól elszigetelten nem hatásos. Nagyon nagyarányú a visszahízás jelensége, ami rámutat a fogyasztó programok gyengeségeire.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.