Irány a szuperkukák!
- Dátum: 2013.06.05., 15:38
A szelektív hulladékgyűjtés hazánkban még nem kötelező, de az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi tizenhat százalékos szemét újrahasznosítást feltornázzuk mielőbb legalább hatvan százalékra.
A szelektív hulladékgyűjtésről szinte már mindenki hallott, sokan nagyjából tisztában is vannak vele, hogy a szemetet miként szortírozzuk, ám csupán a lakosság 25 százaléka gyűjti valóban szétválogatva a háztartási hulladékot. Pedig a szemét újrahasznosítás a környezetünk védelme érdekében elengedhetetlen.
Néhány évvel ezelőtt Bregenzben jártunk, ahol bepillantást nyerhettünk egy héten át egy ott élő magyar lány életébe. A műtősnőként dolgozó fiatal hölgy elmesélte, Ausztriában megbüntetik azt, aki nem szelektíven gyűjti a szemetet. A válogatás mindenki számára kötelező, nincs kivétel. Ott persze már megteremtették a feltételeit annak, hogy valamennyi háztartás, legyen az kertes házban, vagy emeletes házban élő család, mind a papír, mind a műanyag, mind a fém, mind az üveg, valamint az egyéb hulladékokat szortírozva helyezze el a különböző szemétlerakóknál. Fontos, hogy eleve a háztartási szemétgyűjtők is fakkokra vannak osztva, így már a saját kukába is szétválogatva kerül a szemét. Szinte minden családnál találkozunk flakon tömörítő, préselő szerkezettel, aminek segítségével rengeteg helyet spórolnak meg a háztartások.
Ráadásul az üzletekben nemcsak elvétve találkozunk a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges holmikkal, mindenütt kapható szelektív szemetes, palackprés, vagy olajleeresztő kanna. A házakhoz, lakásokhoz a közhasznú társaság minden hónapban szórólapot juttat el, amelyen feltüntetik, mely napokon milyen hulladékot szállít el. Nos, aki a témában jártas, az jól tudja, mi még ettől fényévekre vagyunk.
A legrosszabb az, hogy sok magyar család hiába él környezettudatosan, hiába gyűjti szelektíven a szemét nagy részét, mert az úgynevezett szuperkukák (Alma Együttes elnevezése _a szerk.) tartalmának többsége aztán a nagy központi, kommunális szemétlerakón landol.
A különböző intézmények, iskolák, óvodák részére rendszeresen írnak ki pályázatokat, versenyeket a témával kapcsolatban, ami ugyancsak azt szolgálja, hogy a feltörekvő nemzedék már jóval környezettudatosabban éljen és óvja a földet.
Elmondhatjuk még, nagyon fontos, hogy már a legkisebbeket is arra neveljük, hogy a szemét egyáltalán nem rossz dolog, hiszen például a PET palackok, a papír újrahasznosításával számos értékes, új dolog készül. Így a kisgyerekek számára is érthetővé tesszük ezt a tevékenységet és később számukra már természetes folyamat lesz, ha tőlünk is ezt látják.
Fotó:
sxc.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.