Pünkösdölés egykor és ma
- Dátum: 2013.05.15., 21:04
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep: a Szentlélek kiáradásának emlékét őrzi meg.
A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdi ünnepkörhöz és több eleme még a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. A régiek pünkösdkor, a nyári munkák előtt, megálltak egy kis időre, megpihentek, szusszantak egy nagyot, aztán újult erővel vágtak neki a hétköznapoknak. Ez a két nap az imádságok napja is volt, hiszen ilyenkor köszöntötték a tavaszt, az új életet, s fordultak az ég felé, imádkozni az új, bő termésért, s a gyermekáldásért is.
A pünkösdi mise után következett a játék, az ünnep. Az egyik leggyakoribb szokás, a pünkösdi királynéjárás volt, amikor a legszebb kislányt kiskirálynénak választották meg, s mise után vele házról-házra járva mondták el az emberek egymásnak jókívánságaikat, versekkel, énekkel köszöntötték egymást. A dalolászás végén a kislányt az álla alatt megcsiklandozták. Mosolyogni kellett, de a fogát a világ minden kincséért sem mutathatta meg, mert csak így lett jó a termés.
A pünkösdkirály választás a legények próbája volt. Lovaglással, versennyel, tekézéssel, tűzugrással egyéb mókázással választották ki a legügyesebbet. Aki mind közül a legderekabbnak bizonyult, az egy évig ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára, ráadásul minden mulatságra hivatalos volt. Ennek a szokásnak a XVI. századból maradtak ránk írásos emlékei, s Jókai Mór is megemlékezett róla, az Egy magyar nábob című regényében. A hagyományok szerint az elsején állított májusfát ilyenkor bontják le.
Pünkösdkor szabad volt a csók, a szerelem, mindenki nyíltan mutatkozhatott választottjával, mert ez az ünnep a párválasztás, az udvarlás ünnepe is. Nem szabad még megfeledkeznünk a csíksomlyói búcsúról sem, amelyet hagyományosan pünkösdkor tartanak meg, s a székelyek nagy ünnepe. Az itteni Mária kegyhelyhez ilyenkor több ezer hívő zarándok érkezik, hogy együtt imádkozzanak a Szűz Anyához.
A régi hiedelmek szerint, aki pünkösdkor születik az életét végigkíséri majd a szerencse. A pünkösd hajnalban merített kútvíz egész évre elűzi a betegséget, a nyavalyákat, a bajt, a rosszat. A teheneket ilyenkor nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. A jó termés, a gazdag aratás érdekében pedig kenyérhéjat égettek egyes helyeken.
Fotó:
sxc.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?