Pünkösdölés egykor és ma
- Dátum: 2013.05.15., 21:04
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep: a Szentlélek kiáradásának emlékét őrzi meg.
A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdi ünnepkörhöz és több eleme még a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. A régiek pünkösdkor, a nyári munkák előtt, megálltak egy kis időre, megpihentek, szusszantak egy nagyot, aztán újult erővel vágtak neki a hétköznapoknak. Ez a két nap az imádságok napja is volt, hiszen ilyenkor köszöntötték a tavaszt, az új életet, s fordultak az ég felé, imádkozni az új, bő termésért, s a gyermekáldásért is.
A pünkösdi mise után következett a játék, az ünnep. Az egyik leggyakoribb szokás, a pünkösdi királynéjárás volt, amikor a legszebb kislányt kiskirálynénak választották meg, s mise után vele házról-házra járva mondták el az emberek egymásnak jókívánságaikat, versekkel, énekkel köszöntötték egymást. A dalolászás végén a kislányt az álla alatt megcsiklandozták. Mosolyogni kellett, de a fogát a világ minden kincséért sem mutathatta meg, mert csak így lett jó a termés.
A pünkösdkirály választás a legények próbája volt. Lovaglással, versennyel, tekézéssel, tűzugrással egyéb mókázással választották ki a legügyesebbet. Aki mind közül a legderekabbnak bizonyult, az egy évig ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára, ráadásul minden mulatságra hivatalos volt. Ennek a szokásnak a XVI. századból maradtak ránk írásos emlékei, s Jókai Mór is megemlékezett róla, az Egy magyar nábob című regényében. A hagyományok szerint az elsején állított májusfát ilyenkor bontják le.
Pünkösdkor szabad volt a csók, a szerelem, mindenki nyíltan mutatkozhatott választottjával, mert ez az ünnep a párválasztás, az udvarlás ünnepe is. Nem szabad még megfeledkeznünk a csíksomlyói búcsúról sem, amelyet hagyományosan pünkösdkor tartanak meg, s a székelyek nagy ünnepe. Az itteni Mária kegyhelyhez ilyenkor több ezer hívő zarándok érkezik, hogy együtt imádkozzanak a Szűz Anyához.
A régi hiedelmek szerint, aki pünkösdkor születik az életét végigkíséri majd a szerencse. A pünkösd hajnalban merített kútvíz egész évre elűzi a betegséget, a nyavalyákat, a bajt, a rosszat. A teheneket ilyenkor nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. A jó termés, a gazdag aratás érdekében pedig kenyérhéjat égettek egyes helyeken.
Fotó:
sxc.hu
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Miért különleges a nyári fesztiválélmény?
A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
A zene gyógyító ereje
A zene az emberiség egyik legősibb és leguniverzálisabb nyelve, amely kultúrától függetlenül képes mély érzelmeket és fizikai reakciókat kiváltani.