Pünkösdölés egykor és ma
- Dátum: 2013.05.15., 21:04
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep: a Szentlélek kiáradásának emlékét őrzi meg.
A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdi ünnepkörhöz és több eleme még a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. A régiek pünkösdkor, a nyári munkák előtt, megálltak egy kis időre, megpihentek, szusszantak egy nagyot, aztán újult erővel vágtak neki a hétköznapoknak. Ez a két nap az imádságok napja is volt, hiszen ilyenkor köszöntötték a tavaszt, az új életet, s fordultak az ég felé, imádkozni az új, bő termésért, s a gyermekáldásért is.
A pünkösdi mise után következett a játék, az ünnep. Az egyik leggyakoribb szokás, a pünkösdi királynéjárás volt, amikor a legszebb kislányt kiskirálynénak választották meg, s mise után vele házról-házra járva mondták el az emberek egymásnak jókívánságaikat, versekkel, énekkel köszöntötték egymást. A dalolászás végén a kislányt az álla alatt megcsiklandozták. Mosolyogni kellett, de a fogát a világ minden kincséért sem mutathatta meg, mert csak így lett jó a termés.
A pünkösdkirály választás a legények próbája volt. Lovaglással, versennyel, tekézéssel, tűzugrással egyéb mókázással választották ki a legügyesebbet. Aki mind közül a legderekabbnak bizonyult, az egy évig ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára, ráadásul minden mulatságra hivatalos volt. Ennek a szokásnak a XVI. századból maradtak ránk írásos emlékei, s Jókai Mór is megemlékezett róla, az Egy magyar nábob című regényében. A hagyományok szerint az elsején állított májusfát ilyenkor bontják le.
Pünkösdkor szabad volt a csók, a szerelem, mindenki nyíltan mutatkozhatott választottjával, mert ez az ünnep a párválasztás, az udvarlás ünnepe is. Nem szabad még megfeledkeznünk a csíksomlyói búcsúról sem, amelyet hagyományosan pünkösdkor tartanak meg, s a székelyek nagy ünnepe. Az itteni Mária kegyhelyhez ilyenkor több ezer hívő zarándok érkezik, hogy együtt imádkozzanak a Szűz Anyához.
A régi hiedelmek szerint, aki pünkösdkor születik az életét végigkíséri majd a szerencse. A pünkösd hajnalban merített kútvíz egész évre elűzi a betegséget, a nyavalyákat, a bajt, a rosszat. A teheneket ilyenkor nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. A jó termés, a gazdag aratás érdekében pedig kenyérhéjat égettek egyes helyeken.
Fotó:
sxc.hu
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.
Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma
Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.