Menü

Hány éves kortól fogyókúrázzon egy gyerek?

Ha az elhízás mértékét szeretnénk megállapítani, akkor az erre legelterjedtebb módszer a testtömeg index, azaz a BMI, melyet úgy lehet kiszámítani, hogy a testtömeget elosztjuk a testmagasság négyzetével. Ha ez az érték 25 fölött van túlsúlyról, ha 30 felett van elhízásról beszélünk.

Nemcsak a BMI érték segít a mérésnél, sokszor a haskörfogatot is nézik, mert a hasi típusú elhízás sajnos ma már nagyon gyakori és ez hajlamosít több egészségügyi problémára is, mint például a cukorbetegség, vagy a szív-érrendszeri megbetegedések. Nőknél 80 cm felett, férfiaknál 94 cm felett bajt jelez!

Sajnos nemcsak a felnőtteknél jelent ez komoly problémát, Magyarországon minden ötödik gyerek elhízott, különösen a 6-8 éves korosztály érintett.

Vajon a gyerekek esetében mikortól beszélhetünk fogyókúráról?

Születéstől kezdve a kicsiket védőnők és gyerekorvosok nézik, fejlődésüket táblázatok alapján követhetjük az adott korokban.

Kisgyerekeknél is érdemes rendszeresen kiszámolni a BMI értéket, mert ha ez az érték 75% fölé emelkedik, a gyermek már a veszélyeztetett, 90% fölötti érték esetében túlsúlyról beszélünk, 97% fölött pedig már az elhízott kategória áll fent.

A gyermekek esetében maga a fogyókúra nem úgy értendő, mint felnőttkorban, hiszen egy fejlődésben lévő szervezetnek minden tápanyagra szüksége van, a súlygyarapodás ütemét kell lassítani, s koplalás helyett változatos ételeket és több mozgást kell beiktatni a napirendbe. Ha személyre szabott étrend szükséges, akkor ennek kialakításához forduljunk dietetikushoz!

A sok édesség okozza az elhízást?

Nos kétségtelen, hogy a helytelen táplálkozás közrejátszik ebben, a sok édesség is ludas, de az elhízásért több tényező is felel. A mozgásszegény életmód, a sok televíziónézés és számítógépes játék, a félkész bolti ételek, az üres kalóriák és a tápanyagszegény ételek, italok.

Az édességekkel nemcsak az a baj, hogy hizlalnak, hanem, hogy vércukoringadozást is okoznak, gyorsan felszívódnak és a szervezet gyorsan reagál rájuk.

Mit tehetnek a szülők?

A szülők azzal tudnak legtöbbet segíteni, ha példát mutatnak, ha ők maguk is egészségesen étkeznek, megjelenik a mindennapokban a rendszeres mozgás, a közös főzés élménye, a házias és egészségesebb ételek és nassolnivalók.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.