Menü

Ez a legideálisabb kor gyermekvállalásra

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembevétele nélkülözhetetlen a gyermekvállalás első fázisában.

A meghatározó külső körülményeken túl a legfontosabb aspektus azonban az, hogy a női szervezet mikor áll legjobban készen a várandósságra.

Változik a gyermekvállalás időpontja

Az elmúlt néhány évtizedben a hétköznapi élet olyan lendületet és rohanást hozott magával, amely a potenciális szülőtől tudatos családtervezést kíván meg, ám a babavállalás optimális időpontjáról megoszlanak a vélemények. És a tapasztalatok is. „Napjainkban szinte lehetetlen megmondani, melyik lehet a gyermekvállalás ideális időpontja a nyugati kultúrában. Ennek elsősorban szociális és anyagi okai vannak, hiszen pusztán a biológiát nézve gyakorlatilag egyértelmű a válasz: 20-30 év között optimális a gyermekáldás. Ha az összes szempontot figyelembe szeretnénk venni, akkor a 25-35 közötti életkor lehet a legjobb kompromisszum.

Kor=kockázat

Mindezek mellett fontos tudni, hogy a későbbi gyermekvállalás a komolyabb egzisztenciális háttér és felkészültség ellenére biológiai szempontból nagyobb kockázatot jelent. Az először szülő idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, míg a vetélés lehetősége magasabb, és az anyai életkor előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő – közülük a leggyakoribb a Down-szindróma. A genetikus szakorvos szerint a rendellenességek hátterében a petesejtek öregedése is állhat, mivel azok kromoszómaállománya gyakran már nem megfelelő vagy sérült.

A kromoszóma-rendellenességek kiszűrésére már számos módszer létezik, köztük a kombinált szűrések, vagy az invazív eljárások – ez utóbbiak sajnos vetélési kockázattal járhatnak, mivel sérülést okozhatnak a magzat közvetlen fejlődési környezetében. A lendületesen fejlődő orvosi diagnosztikának köszönhetően ma már szerencsére elérhetőek olyan non-invazív vizsgálatok, ún. prenatesztek is, amelyek a terhesség kilencedik hetétől elvégezhetőek és segítségükkel, az anyai vérből kockázatmentesen kimutathatók az esetleges magzati betegségek, mint például: Down-kór, Edwards-kór és más kromoszóma-rendellenességek.

Mi magunk azzal tehetünk a legtöbbet a termékenység megtartásáért, vagy fokozásáért, ha egészségesen élünk, és étkezünk. A szakértők zöme ezen felül a terhesvitamin szedését is javasolja a tervezés időszakától.

Ám a készítmények között mindenképpen olyat keressünk, melyben szerves kötéssel szerepelnek a tápanyagok, hiszen ezek felszívódása, hasznosulása lényegesen nagyobb, mint szervetlen kötésű társaiké.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.