Menü

Étvágygerjesztő praktikák gyerekeknél

Vannak jó étvágyú kisgyerekek, vannak, akik válogatósak, csak bizonyos ételeket hajlandóak megenni, s vannak kifejezetten rosszevő gyerekek, akiknél különböző trükköket vetnek be a szülők, hogy sikerüljön pár falatot „beléjük imádkozni”. Mivel segíthetjük az étkezéshez való hozzáállásukat?

Már csecsemőkorban is találkozunk étvágytalan, nehezen evő gyermekkel, s később is gyakori, hogy bizonyos ételeket esznek csak, s kissé egyoldalúvá válik a táplálkozásuk.

A tányérra kerülő étellel sok szülő szobrászkodik, hogy felkeltse gyermeke étvágyát, ábrákat rajzolnak, vágnak ki, a kenyér, a felvágott, a hús szinte „mesél”, csak egye már meg a kicsi. Keressük ezeket a formákat, és mutassuk meg a gyereknek: "nézd, ez husi olyan, mint egy elefánt! Aranyos és jól bevált a mosolygó arc forma, nevető száj ketchupból, vagy kis majonézzel, hátha ettől fog a gyerek örömmel asztalhoz ülni.

Aztán vannak a nemszeretem ételek, a spenót, a finomfőzelék, ezeket talán később próbáljuk kínálni, keressük a gyermek fogára valóbb dolgokat, természetesen nem nassolnivalót értek ezalatt, viszont bevethetjük a palacsintát (melynek készíthető számtalan egészségesebb változata), a tésztaételeket, lekváros kenyeret, banánt, gyümölcsöket, vagy egy egészségesebben elkészített pizzát.

Társaságban jobban esznek a gyerekek, talán ez megmagyarázza, hogy miért eszik az oviban, vagy a bölcsiben jobban a kisgyerek, esetleg olyan ételeket is, melyekre otthon rá sem néz. Ahogy nő a gyermek, úgy változik az ízlése, ezért mindig kóstoltassuk, kínáljuk a kicsiket.

Lehet, hogy egy - egy falat jobban esik a játszótéren, vagy a fürdőkádban, vagy a nagyszülőknél, esetleg a barátoknál, vagy a szomszédban, az azonban biztos, hogy semmiképp sem teszünk jót, ha erőltetünk ételeket. Sokunknak van olyan emléke, hogy „a finomfőzeléket kötelező volt megennünk az óvodában”, s erre biztosan rossz szájízzel gondolunk vissza, akár szó szerint is.

A gyerekeknek gyakran vannak korszakaik. Már korábban is említettem, hogy napokig csak kenyeret, vagy gyümölcsöt eszik. Tényleg tudják, mire van szüksége a szervezetüknek.

Evéskor kínáljunk mindig alternatívákat a kicsiknek, hogy választhassanak az ételek közül.

Ha esetleg így is nehezen működik együtt, akkor köthetünk vele alkalmanként kisebb egyezséget, miszerint, ha megeszi a főzeléket vagy a húst, a gyümölcsöt, vagy a zöldséget, akkor kaphat étkezés végén egy kis egészséges desszertet.

Ne akarjuk erőszakkal evésre kényszeríteni a gyermeket. Ez megronthatja a kapcsolatunkat, rossz emlékeket társít az ételekhez, evészavarokhoz vezethet.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.