Menü

Mit tegyünk a túlevés ellen?

A túlevéssel az a legnagyobb gond, hogy nyilvánvaló hozadék a túlsúly és egészségi problémák egész sora. Vitathatatlan, hogy a túlevés az élet számtalan más területét is negatívan befolyásolja. Megnő szív koszorúér-elzáródásának kockázata a nagymértékű koleszterin terhelés miatt, illetve nő a magas vérnyomás rizikója. A magasabb vércukor pedig magasabb inzulinszintet eredményez.

Mindig éhes lennél? De ennyire? Vagy érzelmi evésről van szó? Netán stresszevés áll az okok hátterében? Mindegyikben közös, hogy nem valódi éhségről van szó, hanem kényelemből eszünk. Valójában nem is voltunk éhesek.

Ha túlesszük magunkat, a rekeszizmunk feljebb kerül, mivel telt gyomrunk, a hasi nyomás pedig felnyomja azt, ezáltal nő a légzőizmok igénybevétele, a tüdő légvételi kapacitása pedig csökkenni kezd.

A fűszeres, zsíros ételek epepanaszokkal járnak, aminek következtében epekő képződhet.

A túlevés megterheli a szervezetet, a bélrendszert, a gyomrot, lehet hasmenésünk, de ugyanakkor székrekedésünk is, s a folyamatos túlevéstől kialakulhat a reflux. A fent említett tünetek az immunrendszer gyengülését eredményezhetik és elkezdődik a hízás.

Mit tegyünk, hogy ne legyünk a túlevés áldozatai?

Elegendő arra gondolni elsősorban, mit éreztünk, amikor például egy vendégségben, lakodalomban, vagy egy ünnepi menü sokadik fogása és a „már csak a szemem kívánta” krémes desszert után egész nap - olykor napokig is - rosszul vagyunk, nehezen lélegzünk, emésztési problémáink vannak, moccanni sem tudunk. Nem kellemes, ugye?

Mindenki megtapasztalta az életében már a túlevést, így mindenki ismeri az érzést. Bele sem mer gondolni az ember abba, mennyi kalóriatöbblettel zárja így a napot, az pedig micsoda hízást eredményez hosszútávon.

A túlevés egyik gyakori oka az, ha valaki túlságosan gyorsan eszik. Pedig az ételt alaposan meg kell rágni. Mondok valamit: egyes szakértők szerint minden egyes falatot legalább huszonötször kellene megrágnunk. Ennyiszer biztosan nem tesszük meg. Pedig a lassú evés azt is jelenti, hogy kiélvezzük az ízeket és a falatokat. Az agyunk 20 perc után telítődik, ezt mindenképp meg kellene várnunk.

Az is előfordul, hogy csak a szemünk kívánja azt a harmadik szelet rántott húst. Mert olyan friss és finom. De valójában már rég jóllaktunk az előző kettővel is. Sütemény pedig pláne nem hiányzik a napi kalóriakeretből, amelynek többszörösét elfogyasztottuk már délig.

Mi a megoldás? Megállni. Rakjuk el az ételt és ne is gondoljunk rá.

Aranyszabály, hogy csak akkor együnk, amikor valóban éhesek vagyunk és inkább a többször keveset elvet kövessük. Amikor pedig nassolnánk, sok esetben nem is éhesek, hanem csak szomjasak vagyunk. Próbáljuk ki, hogy amikor enni szeretnénk, igyunk meg egy nagy pohár vizet.

A szódabikarbóna segít rendbe tenni a savat, és léteznek mindenféle savlekötők refluxra, de nem a gyógyszer fogja megoldani a problémáinkat, hanem a táplálkozás és az, hogy mostantól tudatosan elkerüljük a túlevést.

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.