Menü

Hogyan legyél jó beszélgetőtárs?

Vannak emberek, akikkel élmény beszélgetni, akiknek a társaságában repül az idő, akikkel mindenki könnyen megtalálja a közös hangot. Akiknek szívesen vagyunk a társaságában, és akikkel örömmel beszélgetünk, akár legbelsőbb titkainkról is. A minap arról írtam, hogy hogyan kerüljük el a kommunikációs zsákutcákat, most arról lesz szó ennek tovább gondolásaként, hogy hogy lehet valakiből igazán jó, odafigyelő hallgató, azaz beszélgetőpartner.

Biztosan szeretnél olyan beszélgetőpartner lenni, akivel mindenki szívesen beszélget, aki jó hallgatóság és jó beszélgetőtárs. Legyen szó akár barátnőről, kollégáról, kisgyerekről, kamaszlányról, a jó kommunikáció kulcsa az értő hallgatás.

A legfontosabb alap dolog, amit szinte le sem kéne írnom, annyira egyértelmű, az a szemkontaktus. Amikor valakit hallgatunk, fontos, hogy odafigyeljünk rá. Ezzel fejezzük ki érdeklődésünket a másik iránt. Ha máshova kalandozik a tekintetünk, az olyan, mintha unnánk a beszélgetést, érdektelenek lennénk, vagy közömbösek, s ezt a másik fél egyből megérzi. Koncentrálj őszintén a beszélgetőpartneredre!

Figyelj oda a részletekre! Mindenkinek jól esik, ha emlékeznek a szavaira, ha a másik vissza tud csatolni az elhangzottakra, ha őszintén érdeklődik és kérdez, kérdez, kérdez. Méghozzá jól kérdezz! Az embereket nem te, hanem saját maguk érdeklik legjobban. A legtöbb ember szeret önmagáról beszélni, s ha látja, hogy téged érdekel, ettől máris fontosnak érzi magát.

Zárd ki a zavaró tényezőket!

Nyugodt körülmények között lehet bizalmasan beszélgetni, ahol nincs nagy zaj, felesleges tömeg, hangos zene, alapzaj. Egy délutáni beszélgetés egy csendes kávézóban, vagy egy cukrászda teraszán még belefér, sőt, kellemes és ideális helyek egyike lehet, ahol nem jelent kihívást teljesen odafigyelnünk a másik félre.

Ebbe beletartozik az is, hogy semmiképp ne nyomkodjuk a telefonunkat közben, ne nézzük az óránkat, ne unatkozzunk látványosan. Annak érdekében, hogy jó beszélőpartner legyél, tudnod kell kizárni az összes zavaró tényezőt a beszélgetés közben. Telefonodat pedig némítsd le, tehát: vegyél részt a beszélgetésben!

A társalgás során ne csak hallgass! A folyamatos hozzászólás, véleményalkotás, visszakérdezés, visszacsatolás (pl. „aha”, „értem”, „igen”) azt jelzi a partnerednek, hogy ténylegesen figyelsz és koncentrálsz rá.

Kerüld az ismétlést. Gyakran hajlamosak vagyunk ismételni önmagunkat, ez pedig egy idő után unalmassá válik! Ezen felül a partnered veheti úgy is, hogy nem is figyelsz a beszélgetésre, ami egyszer még elmegy, de utána zavarni fogja őt.

S végül: dicsérd meg! Mindenki elismerésre vágyik, szeretetre. Ha bókolunk a másiknak, attól nagyon jól fogja magát érezni.

Fontos, hogy tisztában legyél azzal, hogy hogyan is kell jól beszélgetni, és mitől lesz kellemes, emlékezetes, meghitt és baráti egy beszélgetés. Megvannak ugyanis ennek a fortélyai, csak oda kell figyelni rájuk.

Martinka Dia

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?