Menü

PCOS: tünetek, kezelés, diéta és hasznos tanácsok

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) összetett hormonális zavar, és bár a pontos oka még nem ismert, valószínűleg genetikailag kódolt zavarról lehet szó. Mit kell tudni a kórképről?

A PCOS , azaz policisztás ovárium szindróma gyakorisága nagyjából akkora hazánkban, mint a cukorbetegségé. Az anyagcsere betegsége, hátterében örökletes inzulinrezisztencia áll, amely ráadásul igen könnyen, egy terhelés inzulinvizsgálatból kideríthető. A "genetikától" és életmódtól függően a betegség mindenkinél másképp jelenik meg. Ha a kórképet nem ismerik fel, vagy nem kezelik megfelelően, a PCOS metabolikus szindrómához, cukorbajhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez és ösztrogénfüggő daganatok kialakulásához vezet. Pedig a PCOS kezelhető, érdemes tehát megismernünk, hogy időben felismerhessük!

A laborvizsgálatok (szabad andogén-index, DHEAS, androsztendion, LH/FSH arány, inzulinszint,prolaktinszint) főként a hasonló tüneteket okozó, más betegségek kizárása miatt elengedhetetlenek. Az inzulinrezisztenciára (IR) cukorterheléses vizsgálattal derül fény, a vércukor- és inzulinszintek utalhatnak jelentős inzulin-túltermelődésre.

Az ultrahang is elengedhetetlen: a ciklus elején kell elvégezni, amikor még fejlődésnek indult tüsző nem zavarhatja az értékelést. A policisztás ováriumok a következő képet mutatják: mindkét petefészekben egyenként legalább nyolc, 10 mm-es átmérőt el nem érő ciszta vagy az ováriumok térfogata 10 ml-t meghaladja.

Az inzulinrezisztencia és a PCOS kezelésének egyik alapja a limitált, napi ötszöri alkalomra osztott szénhidrátbevitel. A szénhidrát mennyisége sem túl kevés (ezért nem jó, ha a betegek azt mondjak, hogy én nem eszem szénhidrátot), sem túl sok nem lehet, általában 160 gramm naponta - de lehet 120 és 200 gramm között mozogni kivételes esetben, főleg, ha valakinek fogyni kell (120 gramm), vagy terhes (200 gramm).

Ha valaki tartja azt a diétát, amit az inzulinrezisztenciára előírnak, az a napi 5 étkezés mellett nem nagyon lehet éhes. Lassan felszívódó szénhidrátokból egy keveset azonban megengedhetünk magunknak, ezek pedig például a répa , az alma, a paradicsom, paprika, retek, uborka vagy éppen a gomba.

Akkor sem nyúlhatunk nagyon mellé, ha olyan rostokat nassolunk, melyek nem szívódnak fel (például búza- vagy zabkorpát), és remekül csökkentik az étvágyat is.

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mikor nem mosunk helyesen fogat?

Egy szép fogsor nagyon vonzó tulajdonság, ám egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen állapotban vannak a fogaink. Ha egészségesek a fogaink, számos problémától megóvhatjuk magunkat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy lehetőleg törekedjünk a helyes fogtisztításra, fogápolásra.

A stressz kevésbé ismert tünetei

Ki ne ismerné azokat a feszült helyzeteket, amikor mindenféle bajunk van?! Gyomorgörcs, hasmenés, fejfájás, az ember megőrjíti a stresszes élet. Ám vannak tünetek, amikről sokszor nem is gondolnánk, hogy a stressz okozza.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.