Menü

Miért járjunk babamasszázsra?

A babamasszázsról a kisgyerekes anyukák vagy várandós kismamák bizonyára már hallottak, s talán másoknak sem újkeletű, hiszen egyre elterjedtebb módszerről van szó. Utána olvastunk a babamasszázs hatásainak, előnyeinek.

A babamasszázs az 1970-es években indult útjára, s akkoriban a hasfájós babáknál használták, a fájdalmak enyhítésére, később tanulmányok igazolták hatékonyságát pl. alvásproblémák esetén. Már negyedórányi babamasszázs lényegesen javította a babák alvását, illetve erősíti a gyermek-szülő kapcsolatot is.

A babamasszázs tanulható, s tanfolyamok segítik az elsajátítását. Ha megtanultuk a fogásokat a tanfolyamon, vagy ellestük a védőnőtől, akkor otthon beépíthetjük a napi rutinba, én mindig este, fürdetés után masszíroztam meg a gyermekeimet, ők láthatóan nagyon élvezték a finom mozdulatokat.

A masszázst a megszületéstől 12 hónapos korig lehet végezni, természetesen tovább is ajánlott, csak – a saját 11 hónapos kisfiam példájából látom – hogy ebben a korban már nem maradnak „nyugton”, elmásznak, nem hagyják magukat nyugodtan végig masszírozni, ezért a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez kell igazítani a masszázst.

Természetesen egy újszülöttet a legkönnyebb megmasszírozni, de egy már kúszó-mászó babánál nem egyszerű végig csinálni egy komplett masszázst.

Melyek az előnyei a masszázsnak, miért fontos, hogy csináljuk rendszeresen?

A babamasszázs legfontosabb előnyei közé tartozik a kötődés kialakulása a baba és a szülők között, de pozitív hatása van az immunrendszerre is és segít az alvási nehézségek esetén, amely már a szülők közérzetére, komfortérzetére is visszahat, hiszen ők is tudnak pihenni.

Egy kutatás szerint azok a koraszülött babák, akiket naponta háromszor édesanyjuk megmasszírozott, 3 nappal korábban hagyhatták el a kórházat, gyorsabban fejlődtek, előbb elérték a megfelelő testsúlyukat.

A kutatások igazolták azt is, hogy azok a babák, akiket szüleik rendszeresen masszíroztak, kiegyensúlyozottabbak és magabiztosabbak lettek.

A baba bőrének masszírozásával segíthetjük a stabil idegrendszer kialakulását, ezzel a gyermek teherbírása és stressz tűrő képessége növekszik.

A masszázs során különböző illóolajokat használhatunk, a gyerekeket pedig szinte elbűvölik az illatok, nagyon fogják élvezni, ha elsajátítjuk és kipróbáljuk ezt a módszert. Várandós kismamáknak még a születés előtt tanácsos megtanulni a fogásokat, de később sem késő elkezdeni.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.