Menü

A fehérjehiány kialakulása és tünetei

A fehérje alapvető eleme szervezetünk számos területének. Részt vesz az izomrostok felépítésében, a hormonokban is megtalálhatók, enzimek épülnek fel belőle, energiát szolgáltat, de az immunrendszerünk számára is nélkülözhetetlen.

Napjaink fejlett országaiban ritka a valódi hiánybetegség, azonban a mai népszerű diéták némelyikénél előfordul, hogy annyira kevés fehérjét viszünk be, hogy a hiánybetegség tüneteit érzékelhetjük. Amikor a fehérje szintje túlzottan alacsony a szervezetben, azt idegen szóval hypoproteinaemia-nak nevezzük. A tünetek nagyon változatosak lehetnek, azonban érdemes komolyan venni, mert idővel akár súlyosbodhatnak is, valamint azért is alakulhat ki könnyen, mert a szervezet nem képes a fehérjét raktározni, így, ha nem jutunk elegendő mennyiséghez rendszeres és egészséges táplálkozással, gyorsan kialakulhatnak a tünetek.

Hivatalos adatok szerint a napi elfogyasztott táplálékmennyiség 10 %-a legalább fehérjéből kell álljon. Ez az abszolút minimális mennyiség, tehát csak az alapvető élettani funkciók ellátására elég, azonban figyelembe kell venni a testsúlyt, az aktivitást és az szervezet lebontó képességét is, valamint várandós nők esetében is megnövekedett fehérjebevitellel kell számolni.

A tünetek széles skálán mozognak, de a leggyakoribbak a fáradtság, gyengeség, hajhullás, elvékonyodó/töredező haj, gyenge köröm, száraz bőr, gyakori betegeskedés, izomveszteség, gyakori éhség, ödéma és vizesedés. Nehezíti a diagnosztizálást, hogy ezek a tünetek elég általánosak és számos különböző betegség tünetei lehetnek, ezért érdemes minden esetben szakértővel vagy háziorvosunkkal konzultálni. A fehérjehiányt általában vérvétellel tudják kimutatni, ezután pedig következik a kiváltó ok megtalálása. Lehet táplálkozási probléma, de akár egy alapbetegség megléte is okozhatja.

A fehérjék a csontok felépítésében is részt vesznek, így, ha alacsony a szintje szervezetünkben, könnyebben előfordulnak csonttörések, zúzódások és repedések. Gyermekek esetében erre fokozottan kell figyelni, mivel a fejlődésben lévő csontok fokozottan veszélyeztetettek, illetve az egészséges fejlődés szempontjából sem elhanyagolható a megfelelő fehérje ellátás.

Az éhségérzet kialakulásához is nagyban hozzájárul a fehérje, nem véletlen ajánlják a diétázók számára is legalább a sovány fehérjék fogyasztását, így tovább tart a jóllakottság érzése és az energiaszintünk is tovább megmarad.

Nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjét a következő ételek, ezeket megtaláljuk a legtöbb diétás étrendben is: húsok, tojás, tej, sajt, de növényi forrásokban is megtalálhatók, mint például olajos magvak, csicseriborsó, bab, lencse.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.