Menü

Kávézok, tehát vagyok

A kávé, mint ital több száz éve jelen van az európai kultúrájú ember életében, azonban – mondhatni – kultuszi rangra csak az elmúlt században emelkedett. A kávézás már szinte minden felnőtt reggeli rituáléjának része, elmaradhatatlan eleme, ami nélkül „nem tudunk igazán felébredni”.

Jó a kávé?

Az elmúlt évtizedek kutatásai egyre inkább olyan eredményekkel szolgáltak, amik a kávét, mint az egészség megőrzését elősegítő italt tüntették fel ellentétben a nyolcvanas évektől élő szemlélettel, miszerint a napi ötnél több kávé nagyobb eséllyel okoz koszorúér-problémákat. Természetesen ehhez hozzájárul az életmód is, a megfelelő táplálékok fogyasztása és a rendszeres mozgás.

A dietetikusok szerint a rendszeresen kávézók esetében kisebb az esélye például a cukorbetegség kialakulásának. Emellett kimutatták a fogvédelemre gyakorolt pozitív hatását, a mozgás utáni izomláz fájdalmának csökkentését és a menstruációs görcsöknél is segítség lehet.

Más kutatások szerint, a rendszeres kávéfogyasztó nagyobb eséllyel él hosszabb életét. Az Egyesült Királyságban tartott felmérésen fél millió ember vett részt, akiknek majdnem 80%-a kávézott, a kutatás ideje 10 év volt. Az eredmények azt mutatták ki, hogy a napi 2-5 csésze kávét ivók a vizsgált idő alatt 12 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, mint akik egyáltalán nem ittak. Az érték pedig növekedett a kávé minél nagyobb arányával. Természetesen az eredményben nem csak a kávé-ivás játszik közre, azonban az ismét nyilvánvaló lett, hogy a kávé jó hatással van a szervezetre.

A kávé mindamellett, hogy több pozitív hatást is gyakorol az egészségünkre, lehetnek kevésbé kedvező következményei is. A kulcs a megfelelő mennyiségben van. A felelőtlen kávéfogyasztóknál növeli a szívkárosodás esélyét és a stresszt is, valamint csontritkuláshoz is vezethet.

Hogyan kávézzunk?

Kevesen vannak, akik a kávét csak feketén isszák, legtöbben tej, cukor és egyéb ízesítők kíséretében fogyasztják. Itt is fontos figyelni a mennyiségre, mivel a túl sok cukor is több káros következménnyel járhat az egészségünkre nézve. Érdemes kipróbálni a mézes ízesítést, ami ugyanúgy ellensúlyozni tudja a kávé keserűségét, ám sokkal egészségesebb.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.