Menü

Szülő - gyermek kapcsolat: gyakran feszültséggel teli

A Michigani Egyetem társadalmi kutatásokért felelős intézete tudományosan is bebizonyította, hogy a szüleink néha az idegeinkre mennek – és persze mi is az övékére. „A szülő-gyermek kapcsolat az egyik leghosszabb időn keresztül tartó kötelék, amit az ember létesítani képes” – nyilatkozta Kira Birditt, a tanulmány vezetője. „Ez a kötelék gyakran nagyon pozitív és támogató, de sok esetben előjöhetnek más érzések is: bosszúság, feszültség, vegyes érzelmek.”

Nem meglepő, hogy a tanulmány résztvevői közé tartozó 500 amerikai szülő és 22 éves vagy annál idősebb gyermekeik szerint a legkényesebb témák az életmóddal kapcsolatos kérdések közül kerülnek ki: kivel randizunk, anyagi szokásaink, háztartási hozzáértésünk. A szülők nyilatkozata alapján elmondhatjuk, hogy a lányok több feszültséget okoznak nekik, mint a fiúk. Ezzel egybehangzóan, a gyerekek (fiúk és lányok egyaránt) több problémát jelentettek az Édesanyjukkal, mint az Édesapjukkal. Birditt azt sugallja, ez azért történik, mert a nők hajlamosak arra, hogy a gyermekeikkel bensőségesebb kapcsolatot alakítsanak ki, nagyon gyakori kapcsolatfenntartással. Így tehát több esélyünk lehet hibázni.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy ezeket a küzdelmeket a szülők sokkal nehezebben vívják meg a gyerekeiknél. Anyu felhív egy jótanáccsal, mi átirányítjuk őt a hangpostára, mert éppen nincs kedvünk beszélgetni vele. Másnap megint telefonál, ekkor már a bűntudat visz rá arra, hogy válaszoljunk a hívásra: „Csak gyorsan jelentkezem! Tudnánk 8:30-kor beszélni? Most rohannom kell!” Ez nagyon idegesítő tud lenni.

A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a szülők egyre érzékenyebbek, ingerlékenyebbek, ahogy a gyerekek is idősödnek. Birditt számára ez az irány nagy meglepetést okozott – de azt hiszem ez az érzés mindannyiunk számára ismerős, akik idősödő szülőkkel bírunk. A függőségük egyre növekszik. A mi életünk pedig, egyre jobban megtelik emberekkel, akik tőlünk függnek, akik azon igyekeznek, hogy legalább egy kis figyelmet ki tudjanak csikarni tőlünk.

Mit tegyünk? Birditt szerint a hangposta és más elkerülési technikák, taktikák nem visznek előre. Egy másik kutatási vonalán viszont azzal foglalkozik, hogy a felmerülő problémák azonnali kezelése a kapcsolatok finomulásával jár – logikusnak hangzik! Tegyünk így, és figyeljük a változást!

Forrás: www.popsci.com

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.