Menü

Tanuljon-e a gyerek a téli szünetben?

Mindjárt itt a téli szünet, ezek a gyerekek utolsó napjai az iskolában az idén. Vajon mi a jó, ha szabadon pihenhetnek a kisebb és nagyobb gyermekek a szünet napjai alatt, vagy ha azért tanulnak valamennyit, hogy ne felejtsenek el mindent, mire újra megkezdődik a tanítás?

Mint tudjuk, a legtöbb iskolában nem engedik el házi feladat és tanulás nélkül a gyerekeket a szünetre, esetleg csak az alternatív típusú iskolákban. Hogy ez jó-e a gyerekeknek, avagy sem, abban persze nincs egységes álláspont. A pedagógusok egy része azt vallja, hogy nekik könnyebb a dolguk akkor, ha a gyerek nem zökken ki teljesen a szünet ideje alatt, mert annál nehezebb a visszarázódás az újévben.

Ezzel szemben a gyermekpszichológusok azt állítják, hogy a gyerekeknek minél több pihenésre lenne szüksége, és bizony épphogy ront, mint segít, ha van házi feladat és tanulnivaló a szünetben. Csak ellenállást vált ki a gyermekben, ha még a szabad időszakokban is tanulnia kell, arról nem is beszélve, hogy vélhetően a koncentrációja sem lesz teljes az ünnepi körforgásban. A dolog fordítottan arányos: a megfelelő kikapcsolódási lehetőség, tanulásmentes időszak éppenhogy segít a későbbiekben. Elképezlhető, hogy kell egy kis idő, mire a gyermek egy hosszabb szünet után visszaáll a régi kerékvágásba, de akkor újult erővel, nagyobb lendülettel, sokkal kevésbé fáradtan tud tanulni és figyelni.

Mindezt bizonyítja, hogy a szünet előtt már a tanárok is érzékelik a gyerekeken a fáradtságot. Ilyenkorra érezhetően romlik a teljesítményük, hacsak nincsenek különösebbképpen motiválva (vagy rákényszerítve) annak ellenkezőjére a félévi bizonyítvány előtti időszakban. Igen, itt van a másik probléma, hogy ez az időszak éppen akkorra esik, amikor eldőlnek a féléves értékelés jegyei. A szünet előtt, valamint után írják meg azokat a csakis idézőjelesen "sorsdöntő" dolgozatokat, amik befolyásolják a félévi bizonyítványt.

A legjobb lenne, ha hallgatnánk a szakemberekre, és a gyermekek minél többet pihenhetnének tanulás nélkül a szünet ideje alatt. Esetleg a kötelező olvasmányok olvasása lehet olyan időtöltés, ami kapcsolódik az iskolához, hasznos lehet a tanuláshoz, mégis fejlesztő hatású.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.