Menü

HELLP-szindróma – nehezen felismerhető és veszélyes

A HELLP-szindrómát kevesen ismerik, hiszen szerencsére nem túl gyakori komplikáció a kismamák körében. A várandós nők kb. 0,37%-át érintheti, de beszélni kell róla, mivel valamiért ez a szám egyre emelkedik. A felismerés pedig különösen fontos, hiszen kockázatot jelent az édesanyára és a magzatra nézve is.

A betegségnek sokszor nincsenek különösebb megelőző tünetei, mégis fontos a felismerés, hiszen a fejlett társadalmakban az anyai halálozás egyik gyakori tényezője lehet, de sajnos a magzati halálozás okaként is hangsúlyos tényező. Nem tudni, hogy miért alakul ki, és főleg, hogy miért fordul elő egyre többször: mivel a 25 év feletti nőket érinti leginkább, ezért emlegetik, hogy a szülési életkor tolódása is az egyik ok lehet, a másik pedig az, hogy egyre gyakrabban kerül felismerése és regisztrálásra ez a betegség.

A HELLP-szindrómának két típusát ismerik: Az egyik esetében már eleve kóros méhlepény alakul ki, de a tünetek csak a második trimeszterben jelentkeznek, és koraszülést eredményez. A magzatnál csökkent magzatvíz, vagy méhen belüli sorvadás jelentkezhet, az édesanya esetén pedig a „szokásos tüneteken” kívül még magas vérnyomás, vagy fehérjevizelés (proteinuria) léphet fel. A másik esetben hirtelen jelentkeznek a súlyos tünetek, tehát a betegség váratlan, és gyakran semmilyen előzménye nincs. Sőt, többedszer szülő nőknél gyakori az előfordulása úgy, hogy a korábbi terhességek esetén semmilyen komplikáció nem jelentkezett.

Tünetei nagyon változóak, szubjektívek lehetnek. Erős hasi fájdalom, hányinger, hányás, rosszullét léphet fel. A tünetek kevésbé jellegzetesek, ezért sokszor vírusfertőzésre, gyomorfekélyre, epekőre gyanakodnak – tévesen. Pedig nagyon fontos a korai felismerés, ugyanis ez a betegség a vörösvértestek szétesését és alacsony vérlemezke-számot, valamint megemelkedett májenzimeket jelent, tehát laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Abból azonban pontosan megállapítható, de az a legveszélyesebb, ha későn diagnosztizálják. Fontos tudni, hogy a hasfájás hátterében ilyenkor a máj feszülése áll.

Mivel a betegségnek súlyos szövődményei lehetnek, ezért javasolják, hogy felismerés esetén szakértő intézményben fejezzék be a terhességet, főként, hogy a komplikációk a szülést követően is felléphetnek. A preeklampszia (azaz terhességi toxémia, mérgezés) egyik fajtájaként is számon tartják, amelyek önmagukban a várandós nők 5%-át érinthetik.

Figyelem: A korai felismerés életeket menthet!

Fotó:
pixabay.com

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.