Menü

Egy pozitív szabályozás

Kérdés: mi az, amiben harmadikak vagyunk az Európai Unióban, és a dolog nem negatív? Segítünk, a megoldás az élelmiszer szabályozással kapcsolatos.

2014. február 18-án életbe lépett az a rendelkezés, miszerint hazánkban nem forgalmazhatóak olyan élelmiszerek, amelyek bizonyos értéknél nagyobb mértékben tartalmaznak transz-zsírsavat. Ez az érték pontosítva az összes zsírtartalom 100 grammjának 2 grammja. Azaz, ha két grammnál nagyobb mennyiségű transz-zsírsav van 100 gramm zsírban, az adott élelmiszer nem hozható forgalomba.

Miért fontos ez? A transz-zsírsavat számos betegség kialakulásában bűnösnek tartják. Kutatások sora bizonyítja, a transz-zsírsavakban gazdag étrend többek között szív- és érrendszeri megbetegedéseket, cukorbetegséget okozhat. Szerepe lehet az elhízásban, és számos más egészségügyi problémában (például bizonyos rákos megbetegedések, fogamzási problémák, Alzheimer-kór) egyaránt, valamint emeli a „rossz” koleszterinszintet.

A transz-zsírsavakat az élelmiszeripar elsősorban állagjavításra, tartósságnövelésre, s ezzel természetesen költségcsökkentésre használja. A legveszélyesebb termékek: margarinok, tartósított pékáruk, csokoládék, szaloncukrok, kekszek, ropik, mélyhűtött pékáruk és pizzák, levesporok, leveskockák, pattogatott kukorica, salátaöntetek. Ezeknél a termékeknél különösen érdemes odafigyelni a címkékre és azokon hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett feliratokra vadászni. Azért is, mert a fent említett áruk között is egyre több a jó minőségű darab, amelyek aránya most minden bizonnyal még tovább fog majd javulni.

A transz-zsírsav mennyiséget több országban szabályozták, Magyarország ugyanakkor még csak a harmadik ilyen nemzet az Európai Unióban.

Fotó:
pixabay.com

Skinimalizmus – minimalista bőrápolás

Rengeteg trend létezik bőrünk ápolására, mindenki kedvére válogathat közülük, hogy számára melyik a legmegfelelőbb, de mi van azokkal, akik már szinte elvesztek a kínálatban
és nem vágynak órákig tartó rutinra? Na, akkor figyelem, itt a megoldás!

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.