Menü

Gyerekek és gépek

A mai gyerekek már egy digitális világban, számítógépek, okostelefonok, laptopok, tabletek környezetében nőnek fel. Már nem az a kérdés, hogy ez ellen mit kell tenni, hanem az, hogyan kell hozzá alkalmazkodni.

Ahogyan a digitális eszközök egyre szervesebb részei világuknak, természetesen a gyermekek mindennapi életének, felcseperedésének is azok. Persze a gyereket még mindig meg lehet próbálni izolálni e környezettől, megtiltani, vagy korlátozni a számítógép használatot, de ezzel a módszerrel csak azt érjük el, hogy furcsának, idegennek érzi magát a külvilágban, nehezen alkalmazkodik és érvényesül. A másik dolog: az emberiség egy megállíthatatlan fejlődési folyamatának, trendjének útjában állni teljesen értelmetlen. Éppen ezért az ellenállás helyet sokkal jobb stratégia az alkalmazkodás és a tudatosság.

Digitális bennszülöttek – így nevezik azokat a gyerekeket, akik nem életük egy későbbi szakaszában találkoznak a számítógépekkel, hanem beleszületnek a technikai vívmányok világába. Ők a többiektől eltérően kezelik és látják a digitális világot. Az asztali számítógépek után megjelenő laptopok, notebookok, okostelefonok és tabletek ráadásul a korábbinál is közelebb hozták azt a világot a fiatalokhoz. A tabletek például játékos, egyszerű kezelési módjukkal ideális terepet jelentenek az ismerkedésre.

Ma már egyre több, gyerekekre specializált szoftver jelenik meg ezeken az eszközökön, és a folytatás is sejthető, valószínűleg hamarosan egészen kicsi kortól az oktatás szervez részét képezik a számítógépek. A kutatások még gyerekcipőben járnak, hiszen egy viszonylag fiatal jelenségről van szó, de azt a szakemberek máris kijelentették: az egyik legfontosabb dolog az, hogy a tartalomfogyasztás ne passzív, hanem aktív legyen. Leegyszerűsítve mese és videónézegetés helyett oktató és készség fejlesztő programok, játékok használata ajánlott. Szigorú szülői felügyelet mellett.

Azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy hány éves kortól lehet a gyerek kezébe adni a tabletet. A dolog most úgy áll, hogy a kezdés ideje egyre közelebb kerül a születéshez, de nagyon sokan kétéves kor előtt nem ajánlják a használatot, ahogy a tévézést sem.

A géphasználatnál – épp ahogy felnőtt korban – a minőség mellett nagyon oda kell figyelni a mennyiségre, azaz arra, hogy váljon beszűkítővé, ne menjen a mozgás, a kinti programok, az emberi kapcsolatok rovására. Naponta több óráról például semmiképpen sem lehet szó.

Fotó:
pixabay.com

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.