Menü

Illem, etikett és protokoll: melyik mit jelent?

Iskolákban szerencsére már a tananyag része, s fontosnak is tartom, hogy legyünk tisztában azzal, mi a különbség az illem, az etikett és a protokoll között.

A hivatalos érintkezés szabályaira, rendjére, formaságaira az etikett és a protokoll megnevezést használjuk. Az etikett francia eredetű kifejezés, udvariassági szabályok, illemszabályok összességét jelenti, míg a protokoll kifejezés a bizánci görögből származik.

Az emberi viselkedés nagyon összetett dolog, függ a kortól, a helytől, a pillanatnyi élethelyzetünktől is. Az illem, etikett, protokoll a társas érintkezés helyes voltát jelentik.

Amióta az emberek közösségben élnek, azóta tudják, hogy viselkedniük kell, s tekintettel kell lenniük egymásra, ezért alakultak ki bizonyos viselkedési szabályok, illemszabályok, melyek betartása a jómodor, az udvariasság része.

A protokoll lehet nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, diplomáciai képviselők egymással való érintkezésének módja, tartalmazhat orvosi eljárásokat, hivatalos kapcsolatok szabályait.

Az illemet egyszerűen viselkedéskultúrának is hívjuk, a protokoll pedig „valódi” szabályokat jelent, mely szabályozza, hogy egy-egy helyszínen, eseményen mi az elvárt viselkedés és a kívánt öltözet. Más viselkedést kíván nyilván egy színház és opera, mást egy étterem, vagy borozó és nyilván mást veszünk fel egy esküvőre és mást temetésre, ahogy megvan a „dress code” bizonyos összejöveteleken is.

A diplomáciai protokoll a legkonkrétabb, ugyanis a legapróbb részletektől kezdve a legszorosabb szabályrendszert követi.

Az etikett, a protokoll és az illem összemosódó fogalmak, a közbeszédben gyakran keverjük is egymással őket.

A mindennapi társas érintkezés alapszabályai nem változnak és nagyon kevés tűnik el. A kézcsók, a kalapemelés, a vendégek névszerinti bejelentése kezd kikopni a szokásokból, ám a köszönésre, udvariasságra vonatkozó etikett szabályok változatlanul megmaradtak, melyeket az új modern kommunikációs formákban (chat, e-mail, sms, video hívás) is illik alkalmazni.

A mindennapokban sokféle viselkedési szabályt alkalmazunk, a legtöbbször nem is tudatosan. Ezek belénk rögzültek neveléssel, vagy a szokások, hagyomány útján.

Görög Ibolya protokollszakértő, író, előadó könyveit, előadásait szeretettel ajánlom, nagyon érdekes, hasznos, fontos témákat sorakoztat fel, értékeket ad át, szórakoztató köntösben és magával ragadó előadásmódban.

Írjunk gyógyszerlistát! Töltsük le az ÉletMentő applikációt!

Mai témám a mentők kérése adta: vezessünk gyógyszerlistát! Baj esetén a mentőszolgálat munkatársainak fontos tudni, milyen gyógyszert szedünk, így, ha eddig nem tettük érdemes megfogadni a mentők tanácsát.

Vásároljunk helyi termelőtől!

A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakulhat köztük.

Magyar méz – egészséges táplálék

A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.