A jó élet titka
- Dátum: 2016.10.08., 20:25
- boldogság, családi háttér, dohányzás, egzisztencia, életminőség, emberi kapcsolatok, iskolázottság, jó élet, párkapcsolat, szociális háló, válságkezelő stratégiák
Vajon mi határozza meg, hogy jó életünk legyen, vagyis azt, hogy testileg-lelkileg minél tovább egészségesek legyünk? Mennyiben determinálja sorsunkat genetikai örökségünk, családi hátterünk? A jó élet pusztán szerencse kérdése, vagy leginkább egyéni fejlődés eredménye?
Ezek mindig népszerű, nagy érdeklődést kiváltó kérdések, hiszen minden ember szeretne jó életet, mindenki végső soron boldogságra vágyik. A családi háttér, a szülői ház „örökségei”, életünk alapkövei, melyek meghatározzák fejlődésünket, személyiségünket, vagyis jövőnket is. Ez az állítás igaz is, meg nem is. Számtalan példát látunk arra, hogy a családi szempontból kifejezetten hátrányos (nemcsak egzisztenciális) helyzetből indulók mindenféle szempontból lemaradnak, marginalizálódnak, életük már egészen korai időszakban kisiklik. Az, hogy ki hova születik sok mindent meghatároz, de nem mindent. Az élet kiábrándítóan igazságtalan lenne, ha minden azon múlna, hogy megkapod-e gyerekkorodban (születésedtől fogva) a boldogság ajándékcsomagját vagy sem. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy érzékeljük, tudjuk, ennél az élet jóval színesebb, változatosabb, bonyolultabb és értelmesebb. De mivel a „hogyan legyünk boldogok” kérdés mindennél fontosabb és egyben feloldhatatlan kérdése életünknek, szeretjük azokat a magyarázatokat, amelyek egy dimenzióban válaszolnak: a jó élethez jó egzisztencia kell, szülők magas iskolázottsága és így tovább.
Ennek ellenére azonban a kutatások szerint a boldogok és a kevésbé boldogok aránya viszonylag egyenletesen oszlik meg a különböző társadalmi rétegek között, sőt még az is tudható, hogy az élet minősége és hossza nem csak a szerencse kérdése, hanem azonosíthatóak bizonyos faktorok, melyek leginkább befolyásolják. Az iskolázottság, a dohányzás, a mozgás, a párkapcsolat, a válságkezelő stratégiák nagy arányban meghatározzák az élet hosszát és minőségét.
Ráadásul lehet, hogy valakinek messziről nézve rendben van az élete, és fényes karriert futott be, de ha közelebbről megismernénk, mégsem látnánk őt boldognak.
De akkor mi visz közelebb minket a boldogsághoz? Az biztos, hogy az emberi kapcsolataink, a párkapcsolatunk stabilitása és a minket körülvevő szociális háló jelentősen befolyásolja életünk minőségét. Vagyis végső soron nem a gazdagság és a magas intelligencia az igazi kulcsa boldogságunknak, hanem hogy képesek vagyunk bizalmon és szereteten nyugvó kapcsolatokat kialakítani másokkal. Persze a képlet még így sem egyszerű.
Az is fontos, hogy lássuk, az évek múlásával nem kevesebbek leszünk, hanem folyamatosan ott a lehetőség gyarapodni, kiteljesedni.
Flegmatikus személyiség jellemzői
A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.
Önmagunk alábecsülése pusztító szokás
A pszichológiában az atelofóbia egyfajta attitűd, amely gyakran előfordul, de szinte mindig nem tulajdonítanak kellő jelentőséget, mert fokozatosan normalizálódik. Ez a szakzsargon jól példázza a folytatás mechanizmusát alábecsüld magad vezet a pusztító szokás ami kóros viselkedéshez vezethet.
Mi az a Rebecca szindróma?
A pszichológiában hívják így azt a jelenséget, amikor a partnerünk vagy házastársunk exével szemben féltékenységet érzünk, ez a Rebecca-szindróma.
Az érzelmi intelligencia fontossága, fejlesztése
Egyre többet hallani az érzelmi intelligenciáról. Ha eddig nem volt fontos számunkra az érzelmi intelligenciánk és/vagy nem tudtuk, hogyan lehet fejleszteni, továbbá érdekel bennünket, hogy mely csillagjegyek jók kiugróan ezen a téren, akkor érdemes elolvasni erről szóló mai cikkünket.
A kényszerbetegségek okai
A kényszeres páciensek tolakodó gondolatokat élnek meg, melyek szenvedést okoznak és amelyeket más gondolatokkal vagy tevékenységekkel (kényszercselekedetekkel) próbálnak elnyomni vagy semlegesíteni.