Menü

Csecsemővé hasonulunk a párkapcsolatokban – Pál Feri veszprémi előadása

Pál Feri fantasztikus előadásán jártunk Veszprémben, melyet a Nyitott Akadémia szervezett. Szubjektív jegyzet következik, de nyugodt szívvel állíthatom, hogy a pszichológus-pap nem véletlenül annyira felkapott mostanában: az egyik legjobb előadó, akivel életemben találkoztam. Nem gondoltam volna, hogy lehet ilyen komoly témában ennyire viccesnek lenni, gyakorlatilag olyan volt, mint egy párkapcsolatokról szóló stand up comedy, csak sokkal komolyabb tartalommal.

Elég sok könyvet elolvastam már a témában, rengeteg információval, sokfajta szemlélettel találkoztam, de Pál Feri bőven tudott újat mondani. Ezek közül is az volt a legmegdöbbentőbb, hogy a párkapcsolatban élőket a csecsemőkhöz hasonlította. És az a leginkább meglepő az egészben, hogy mindez igaz. Tényleg hasonlít a reakciónk ebben a kontextusban a csecsemőkhöz: amikor szerelembe esünk, gügyögünk a párunkkal, mintha kisbabák lennénk, és hasonlóan pánikba esünk, ha nem találkozunk választottunkkal, mint az anyjukat hiányoló bébik. Arról nem is beszélve, hogy igényeinket nem fejezzük ki, hanem azt várjuk, hogy a párunk magától kitalálja, egyszerűen az által, hogy megfigyel minket, és ránk hangolódik.

Egy édesanyának pontosan ugyanezt kell tennie a kisbabájával, aki még nem tudja elmondani, hogy mit szeretne. A párkapcsolatban lenne lehetőségünk elmondani – de nem akarjuk. Jobban esik, ha a másik magától kitalálja, ha szavak nélkül megtörténik, amit szerettünk volna. És a legfontosabb, hogy minden igényünk kielégítését egyetlen személytől várjuk: a házastársunktól, vagy a párunktól. Ez szintén hasonlatos a kisbabák helyzetéhez, hisz az ő esetükben is az anyának egy személyben kell tudnia kielégíteni a pici baba igényeit.

Innen talán a megoldás is egyszerűbbnek látszik: ha működő kapcsolatokat szeretnénk, akkor fel kell nőnünk a feladathoz. Csecsemő-pozíció helyett ki kell mondanunk, amire vágyunk, és tudnunk kell a párunk mellé állni, együtt érezni, együtt örülni vele. Ez képezheti az összetartozásunk alapját ahelyett, hogy csak belekapaszkodnánk a társunkba.

Bővebben a témáról Pál Ferenc  A magánytól az összetartozásig című könyvében olvashattok, amely a Kulcslyuk Kiadó gondozásában jelent meg (2014), ezt a www.nyitottakademia.hu oldalon kedvezményesen rendelhetitek meg. Pál Feri legközelebbi elérhető előadása március 26-án lesz Dunaszerdahelyen.

Fotó:
pixabay.com

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.