Menü

Ide veled D-vitamin!

Nem vitatott, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen egészségünkhöz, az viszont igen, hogy milyen módon pótolható hatékonyan ez az értékes vitamin.

A napfény az egyik legfőbb D-vitamin forrás, de manapság inkább rákeltő hatásával riogatnak. A szolárium megítélése is ellentmondásos, és nem teljesen tisztázott az sem, hogy a megfelelő barnaság elérése mellett vajon a D-vitamin pótlására is alkalmas-e. Télen pedig főként fontos kérdés, hogy hogyan juthatunk D-vitaminhoz.

A D-vitamin kulcsfontosságú szereppel bír, nemcsak a kalcium- felszívódás szabályozásáért és a csontsűrűség javításáért felelős, hanem több betegség megelőzésében is segítségünkre lehet.

Főként a csontritkulás, csontgyulladás megelőzésében lehet fontos szerepe, de ha elegendő mennyiségben van jelen szervezetünkben még a téli depressziót is elkerülhetjük segítségével. Hiánya autoimmun betegségek (pl.: sclerosis multiplex) és különböző bőrproblémák (pl.: pikkelysömör) kialakulásához vezethet, ezért pótlása fontos megelőző mozzanat lehet.

A magyar lakosság körében egyébként nagyarányú a D- vitamin hiánya, ezért is fontos, hogy milyen módon lehetséges (hatásos) a pótlása. Napi 10-15 perc a szabadban úgy, hogy a testfelületünk 15-20 százalékát éri a napfény, elegendő a szükséges endogén D- vitamin képzéshez. Télen ezt viszont nehéz kivitelezni, így más D-vitamin forrás után kell nézni. A D-vitamint tabletta formájában is biztosíthatjuk szervezetünk számára. És bizony ma már bizonyított az is, hogy a korszerű szoláriumok is képesek növelni a D-vitamin szintet.

A szolárium és a napfény is lehet rákkeltő, és lehet jótékony hatású is (lásd D-vitamin). Persze azért a napozás, a napfény természetességét nem lehet egyenértékűvé tenni a szoláriumozással. 

Fotó:
pixabay.com

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?