Menü

Az állattartás boldogít?

Állatot sok okból tarthatunk, de amikor például hobbiból fogadunk be egy kisállatot, akkor attól általában azt várjuk, hogy jó hatással lesz életünkre. A motiváció sokszor önző, magányosak vagyunk, szeretetre vágyunk, vagy csak szeretnénk gondoskodni valakiről.

Sokszor tapasztaljuk, hogy egy- egy kisállat milyen jó hatással van az idősebb emberekre is. Egy állat befogadása csökkentheti a magány érzését, és sok esetben új motivációs forrást jelent az élethez, a mindennapokhoz. Látjuk, hogy az amúgy már világtól elszigetelt idős emberek számára, új feladatot jelent egy állat gondozása. Mozgásra, aktivitásra ösztönöz, és ad egy keretet (etetés, sétáltatás, játék) a mindennapoknak.

A tudomány azonban rácáfol arra, hogy az állattartás minden esetben egyértelműen „csodaszerként” hatna. Érdekes, hogy az állatszeretetnek is vannak genetikai alapjai, ezért a hatásrendszer nem feltétlenül egyirányú.

Sok esetben tényleg tetten érhető az állattartás pozitív hatásai. Nem hiába olyan sikeresek a különböző állatterápiák sem. Mégis újabb kutatások szerint önmagában az állattartás nem boldogít, egyéb más tényezők, például emberi kapcsolataink függvénye is, hogy milyen szerepet tölt be életünkben egy házi kedvenc. Az állattartás és az élettel való elégedettség közötti összefüggés tehát jóval bonyolultabb. Azt figyelték meg, hogy általában az egyedül élőknél jelent pozitív hatást egy házi állat, de ez általában akkor igaz például, amikor az illető elvált.

Vagyis tényleg bonyolult összefüggésekről van szó. A cél nem az elrettentés, hanem, hogy hangsúlyozzuk, hogy az állattartásnak is egy tudatos vállalásnak kell lennie, mely során a következményeket nem szabad egyoldalúan felmérni. Motivációnktól, személyiségünktől, és emberi kapcsolatainktól is függ, hogy az állattartás milyen hatással lesz életünkre.

Fotó:
pixabay.com

Az idősödés megélése

Minden életszakasz egy krízis, amely az arra a korra jellemző változási pontok pozitív megélésével magában hordozza az új életszakaszba lépés lehetőségét. A szakirodalom
orvosi értelemben 60-65 éves korra teszi az időskor kezdetét.

Az érzelemszabàlyozás módszerei

Például hosszú kihagyás után (és ennek most sokak életében lehet aktualitása) újra emberek közé, társaságba kell mennünk. Akkor is, ha ez sosem ment könnyen, ha mindig is némi szorongás társult hozzá és győzködni kellett magadat például egy szombat esti összejövetel kapcsán, hogy ’érdemes elmenni, jól fogom magam érezni…’.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.