Az éjszakai evés így hat a testre
- Dátum: 2022.10.25., 18:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- adrenalin, egészség, éjszaka, életmód, energia, étvágy, evés, fogyás, kortizol, testsúly
Nemcsak az számít, mit eszünk. Egészségünk védelme érdekében legalább ilyen fontos az is, hogy mikor - derül ki a Manchesteri Egyetem tudósainak kutatásából. A szakértők laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtek és egerek tanulmányozása során figyelték meg, hogyan függ össze cirkadián ritmusunk - vagyis napi biológiai óránk - az emésztéssel és az anyagcserével.
Egy egészséges ember szervezetében a stresszhormonként is ismert kortizolból reggel nyolc óra körül van jelen a legtöbb - ez ad elegendő energiát az ébredéshez és a napkezdéshez. Kortizolszintünk hajnali három óra körül éri el a legalacsonyabb értékeket, majd újra termelődni kezd és reggel nyolckor ismét csúcsértéken áll.
A kortizolszint a reggeli csúcs után délelőtt mérséklődik, adrenalin- és szerotoninszintünk viszont ekkor kezd növekedni. Dél körül pörög leginkább az anyagcserénk - sokan ezért érzik farkaséhesnek magukat ebédidőben -, dél múltával pedig a kortizol csökkenésével lelassul az anyagcsere, ilyenkor jön a kora délutáni "kajakóma". Estére a szerotonin helyét fokozatosan átveszi az egyre termelődő "alváshormon" - melatonin -, hajnali 3-kor pedig jön a már említett kortizol-mélypont.
Nyilván azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiktől a munkájuk rendszeres éjszakai ébrenlétet követel. Ők ugyanis nem tudnak a Nap járásához alkalmazkodni étkezéseikkel , mert szinte végigalusszák a nappalt.
Mindegy, hogy éjszakai gyakori felébredésekről van szó, vagy az elalvás előtti lakomáról, alvás közben anyagcserénk lelassul, tehát a bevitt kalória sokszorosan fejti ki negatív hatását. Nem véletlen, hogy az éjszakai evés szindróma kapcsán érintettek gyakran szenvednek az elhízástól. A súlyfeleslegről pedig érdemes tudni, hogy nem pusztán esztétikai problémát okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is együtt jár. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi problémák mellett pszichés gondok, depresszió is kialakulhat az érintetteknél. Fontos tehát, hogy az éjszakai evések számát egészségünk megőrzése érdekében is csökkentsük.
Az éjszakai evés szindróma nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem sok esetben azzal a pszichés hozzáállással is, amin nem könnyű változtatni.
Fontos, hogy lássuk magunk előtt azt a célt, amiért az életmód átalakítása egyre sürgetőbb, és szilárd elhatározással menjünk végig a felé vezető úton. Az életmódváltás nem valamiféle divatos szófordulat, hanem olyan létező segítség, mellyel egészségünket és testsúlyunkat is helyreállíthatjuk.
Írjunk gyógyszerlistát! Töltsük le az ÉletMentő applikációt!
Mai témám a mentők kérése adta: vezessünk gyógyszerlistát! Baj esetén a mentőszolgálat munkatársainak fontos tudni, milyen gyógyszert szedünk, így, ha eddig nem tettük érdemes megfogadni a mentők tanácsát.
Vásároljunk helyi termelőtől!
A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakulhat köztük.
Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum
A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!
Magyar méz – egészséges táplálék
A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.
Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat
A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.