Menü

Jobb szeretőnek lenni, mint magányosnak?

Ha igazán őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy mindnyájan ástuk már el az elveinket valaki kedvéért. Nem feltétlenül azért, mert megkért rá, elég, ha csak abban a tudatban voltunk, hogy ez az igen nehézkes út vezet a szívéhez. A félelem, hogy elveszítjük valaki figyelmét, nem egyszer kerekedik fölé a józan ész által adott tanácsoknak, melyek egyes esetekben éppen a hatalmas hibáktól lennének hivatottak megmenteni.

A párkapcsolatok bonyolult világában mindenki követ el olyan hibákat, melyek végleg meghatározzák azok valódi természetét és kimenetelét. Elég, ha csak a hűtlenségre, féltékenységre, kicsinyességre, kisajátításra gondolunk. Mindezen problémák valahol a hibás önképben gyökereznek. A magunkról kialakított torz képek teszik lehetővé azt, hogy önmagunkon kívül helyezkedve próbáljunk egyensúlyt találni egy másik ember mellett. Mindenki olyan kapcsolatban ragad benne, amilyet szerinte megérdemel, és ez egyaránt igaz azokra, akik túl-, és akik alulértékelik magukat. A lényeg tehát megint csak az önbecsülés, az elvek, normák és érzelmek megint csak másodlagosak.

De hogy pontosan milyen szándék vezeti azokat, akik mások szeretőjévé válnak, az még talán ennél is összetettebb. Közrejátszik egy olyan tényező, amely rengeteg rossz kapcsolatot eredményez: a magánytól való félelem. A szimpla félelem és a magánytól való félelem közötti különbséget két szóban így tudnám meghatározni: minden áron. Akik ugyanis a magánnyal azonosított egyedüllétet próbálják elkerülni, teljesen elveszíthetik a realitásérzéküket. Egy ideális kapcsolathoz nemcsak szenvedélyre és intimitásra van szükség, hanem elköteleződésre is. Ezt azonban sokan nem hajlandóak vállalni. Akik ilyen személyekkel kerülnek közelebbi kapcsolatba, ám azt titkolniuk kell, sőt, a kapcsolat természetét még önmaguk számára sem határozhatják meg, általában azért vállalják ezt a lealacsonyító szerepet, mert azt hiszik, majd jobbra fordul. Abban reménykednek, hogy a végén a másik meggondolja magát, és mégis nagyobb szerepet szán majd nekik. Ez a pillanat azonban az esetek nagy részében nem jön el.

És hogy jobb-e szeretőnek lenni, mint magányosnak? Talán ideig-óráig igen. Megkaphatjuk tőle azt a megerősítést, hogy kellünk valakinek, kaphatunk figyelmet, megerősödhet az önbizalmunk, és néhány óra erejéig érezhetjük azt, hogy ez egy tartható állapot, ami fordulhat jobbra is. Ám hosszú távon éppen az önbizalmunk, az önbecsülésünk és a biztonságérzetünk fogja ezt megszenvedni.

Varga Ágnes Kata

Írjunk gyógyszerlistát! Töltsük le az ÉletMentő applikációt!

Mai témám a mentők kérése adta: vezessünk gyógyszerlistát! Baj esetén a mentőszolgálat munkatársainak fontos tudni, milyen gyógyszert szedünk, így, ha eddig nem tettük érdemes megfogadni a mentők tanácsát.

Az érzelemszabàlyozás módszerei

Például hosszú kihagyás után (és ennek most sokak életében lehet aktualitása) újra emberek közé, társaságba kell mennünk. Akkor is, ha ez sosem ment könnyen, ha mindig is némi szorongás társult hozzá és győzködni kellett magadat például egy szombat esti összejövetel kapcsán, hogy ’érdemes elmenni, jól fogom magam érezni…’.

Vásároljunk helyi termelőtől!

A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakulhat köztük.

Magyar méz – egészséges táplálék

A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.