Menü

A jó szülő titka – Egész lényünkkel nevelünk

Hogyan legyünk jó szülők? Milyen módon tudom a legtöbbet, legjobbat biztosítani gyerekem számára? Kérdések, amelyekre nem egyszerű megtalálni a választ.

A legtöbb szülőben felmerülnek a fenti dilemmák, és tudatosan igyekeznek megtalálni a módját, hogy jó, sőt tökéletes szülők legyenek. Pozitív változás, hogy a neveléssel kapcsolatban egyre tudatosabbá válunk, de ha már tudatosan közelítünk a témához, nem árt megvizsgálnunk, milyen tévhitek tapadnak a „jó szülő” képéhez.

Mindjárt kezdjük annál, hogy a tudatosság sokszor átcsap egy túlzott kontrolligénybe. Vagyis vágyunk arra és egyben hiszünk is benne, hogy ha megteszünk bizonyos konkrét lépéseket, akkor egyszerűen jó szülőkké vállunk. Valójában senki, soha nem fogja megmondani nekünk, hogy a saját gyerekünknek mivel tehetünk a legjobbat. Ezt nehéz elengedni.

De ha pusztán kívülről jövő értékek, elméletek, közhiedelmek, elvárások útján igyekszünk megfelelni az igazán jó szülő képének, lehet, hogy mindenkinek megfelelünk majd, csak saját gyermekünk igényének nem.

Éppen ezért abból az általános megállapításból érdemes kiindulnunk, hogy gyermekeinknek nem tökéletes szülőkre van szüksége, hanem ránk. Ha elfogadjuk ezt a megállapítást, akkor nem egy külső elvárásokból táplálkozó ideálnak próbálunk megfelelni (reménytelenül), hanem tudatosan elősegítjük személyiségünk kibontakozását. Mert továbbhaladva ezen a gondolatmeneten: gyermekeinknek nemcsak „jó szülőkre” van szüksége, hanem hogy személyiségünk (minden szerepünkkel együtt) kerek egész legyen, harmóniát sugározzon.

Konkrét példával élve felhozhatjuk azt a közhiedelmet, mely szerint akkor vagyunk igazán jó szülők, ha sok időt töltünk a gyermekeinkkel. Önmagában ez a felfogás nem hamis, de mégis félre vezethet minket. Hiszen önmagában a gyermekeinkkel töltött idő mennyisége nem határozza meg, milyen szülők vagyunk. A tartalom, a minőség a lényeg, melyet leginkább akkor tudunk biztosítani, ha jóban vagyunk önmagunkkal, önképünk alapvetően pozitív, személyiségünk pedig kiegyensúlyozott.

Kutatások igazolták, hogy olyan, eddig kevésbé szem előtt lévő tényezők is erős hatással vannak a nevelésre, vagyis gyerekek jóllétére nézve, mint például a szülők stresszkezelési képessége. A szeretet, és a törődés mellett sokat számít, hogy a szülők, hogyan képesek megküzdeni az őket érő nehézségekkel, hogyan kezelik a feszültséget, és hogy milyen viszonyt ápolnak egymással. Ez is mind azt bizonyítja, hogy nem (pusztán) szülői szerepünkben kell gondolkoznunk, hiszen személyiségünk ennél jóval összetettebb, egész lényünkkel nevelünk.

Fotók: Pixabay.com

Az érzelemszabàlyozás módszerei

Például hosszú kihagyás után (és ennek most sokak életében lehet aktualitása) újra emberek közé, társaságba kell mennünk. Akkor is, ha ez sosem ment könnyen, ha mindig is némi szorongás társult hozzá és győzködni kellett magadat például egy szombat esti összejövetel kapcsán, hogy ’érdemes elmenni, jól fogom magam érezni…’.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.