A kategorizálás diszkriminációt szül?
- Dátum: 2014.10.07., 20:14
- antidiszkrimináció, bőrszín, diszkrimináció, előítélet, ember, hátrányos megkülönböztetés, homoszexualitás, jogszabály, kategorizálás, megismerés, nemzetiség, népcsoport, ökumenikus egyház, önkifejezés, pozitív diszkrimináció, szexuális beállítottság, tapasztalat, társadalom, törvény, vallás
A diszkrimináció a társadalmak egyik legnagyobb problémája, amely szinte mindenhol jelen van. Megkülönböztetjük egymást származás, bőrszín, vallás, nemzetiség, vagy szexuális beállítottság szerint, és eszerint kategóriákba sorolják őket. Ami azt illeti, egyre szűkösebb kategóriákba… De vajon jót tesz ez magának a társadalmi együttélésnek?
A fogalmak terjedésével, az önkifejezés lehetőségeivel, az intellektus növekedésével egyetemben egyre több kategória létezik, és egyre inkább tisztában van vele mindenki, hogy ezek közül rá melyek érvényesek. Noha mindenféle jogszabály születik, hogy a diszkrimináció tiltására, mindez önmagában még kevés, és egyre komolyabb társadalmi szemléletformálásra van szükség.
A kategorizálás azonban valamilyen szinten a diszkrimináció melegágya: minél többet foglalkozunk azzal, hogy valakit pontosan besoroljunk, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy más, mint mi, vagy más, mint az átlagos többség. Amennyiben a társadalmi intézkedések, javak elosztása eszerint történik, úgy azt általánosan pozitív diszkriminációnak nevezzük: ha valamilyen hátrányos helyzetű személyt adott kategóriája (pl. nemzetisége, fogyatékossága) szerint kívánunk előtérbe helyezni. Ez azonban sokszor feszültséget szül a háttérben, hiszen a hangsúlyozott előnyben részesítés másvalakiket viszont háttérbe sorol…
A kategorizálás mentén oszlanak csoportokba a gondolkodók, még egyazon valláson, vagy népcsoporton belül is több táborra szakadnak. Éppen ezért hasznosak az olyan szerveződések, amelyek tömöríteni kívánják ezeket a kategóriákat: legyen az ökumenikus egyház, vagy nemzetközi projektek. A diszkrimináció megelőzésének mindig a legjobb módszere a közvetlen megismerés. Amikor az emberek a kategóriák mögé nézhetnek, és megismerhetik magát az embert, a személyes történetet. Pontosan ugyanúgy zajlik ez, mint amikor valaki „utálja” a kutyákat, mert azt gondolja róluk, hogy harapósak, aztán amikor megismerkedik egy édes, bújós ebbel, akkor hirtelen rádöbben, hogy a kutyák szerethetőek, és egyáltalán nem harapnak feltétlenül. Az előítéletek kezelését is ennek mentén érdemes elkezdeni.
Mielőtt pedig úton-útfélen ezernyi kategóriába sorolnánk mindent és mindenkit, nézzünk a tartalom mögé, tekintsük meg az elsődleges információt, magát az embert.
Fotó:
pixabay.com
Vásároljunk helyi termelőtől!
A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakulhat köztük.
Magyar méz – egészséges táplálék
A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.
A többműszakos munkarend hatásai az egészségre
Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.
Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?
Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.
Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik
Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.