Menü

Adams szervezete nem bírta tovább

Hétfőn elhunyt Akeem Adams, a Ferencváros trinidadi labdarúgója. A 22 esztendős játékos szeptemberben kapott szívinfarktust, azóta küzdöttek érte az orvosok és harcolt ő maga is. A tragédia háttere.

A szívinfarktust követően Akeem Adams amputáción is átesett (a bal lábát amputálták), majd a múlt héten agyvérzést kapott. Szervezete nem bírta tovább, a trinidadi játékos elhunyt.

Egy profi sportoló tragédiája azért érinti súlyosan minden alkalommal a közvéleményt, mert azt gondoljuk, hogy ezek az emberek sebezhetetlenek. Pedig számtalanszor bizonyosodott már be, hogy ez messze nincs így. Az orvostudomány fejlődik, ami jó, hiszen a vizsgálatok és az ellátások egyre hatékonyabbak, ugyanakkor a teljesítmény mértéke sem áll meg. Mindig több és több kell, azaz a profi sport orvosi háttere még mindig csak követni tudja az eredménykényszert, egyelőre nincs esélye utolérni azt.

Akeem Adams esetében is akadt konfliktus a szakma és az orvosi stáb között. Gondolhatjuk, hogy az egymásra mutogatásnak nincs sok értelme, annak viszont igenis van, hogy ezeket az eseteket a megelőzés hatékonyságának javítása érdekében részletesen kibeszéljük. (Persze itt jön elő az a kérdés is, hogy: Miért kell ehhez mindig egy tragédia?)

A Trinidad és tobagói válogatott labdarúgó szeptember végén egy edzést követően kapott súlyos szívinfarktust. Az orvosok többször is életmentő műtétet hajtottak végre rajta és műszíves kezelést kapott. Sikerült stabilizálni az állapotát, de bal lábát fertőzés és vérellátási zavar miatt amputálni kellett. Adams lassan, de fokozatosan javult, felébredt, ám a következő, tervezett orvosi beavatkozást, a szívátültetést már nem élte meg.

A 22 esztendős labdarúgón leigazolása előtt elvégezték az előírt szűrővizsgálatokat, de mint később kiderült, az orvosok nem tudtak arról, hogy Adams családjában (konkréten az édesapjánál) volt példa korai agyvérzésre. Ha ez az információ a birtokukban van, mondják, akkor alaposabb teszteket is végeztek volna. Hogy miért nem végeznek alapból ilyen teszteket? Nos, az indoklás az, hogy ezek ártalmasak lehetnek a szervezetre, tehát feleslegesen nem írnak elő például sugárzást jelentő szív CT-t.

Megoldás tehát nincs, tanulság viszont annál több. Az egyik legfontosabb az, hogy valahogy el kell érni, az orvosilag fontos információk igenis eljussanak a szűrővizsgálatot végzőkhöz. A rendszer minden apró hibalehetőségét minimalizálni kell, akkor nem lesz értetlenség, széttárt tenyér, és ami a legfontosabb: a tragédiák legalább egy része elkerülhetővé válik.

Fotó:
pixabay.com

A Tour de Hongrie nyomában…

A 45. Tour de Hongrie magyar kerékpárverseny nemzetközi mezőnye 2024. május 8-12. között öt nap alatt 854 kilométert tesz meg a pécsi Bárány utcai befutóig. Olyan világsztárok indulnak, mint Peter Sagan vagy a Tour de France rekordra hajtó Mark Cavendish.

Atlétikai világbajnokság Budapesten!

Mint sokan tudjuk, a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát Budapest kapta meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 2018 decemberében tartott ülésén. Ez a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság, melyre 195 országból 2000 atléta érkezett.

Az eper szervezetre gyakorolt hatása

A nyár igazi jele a piacokon megjelenő friss eper, ami nem csak finom, de rendkívül egészséges is, mondhatni bűntelen élvezet.

Miért szednek sótablettát a futók?

Sokan esküsznek rá, mások pedig egyáltalán nem használják. De most akkor kell vagy sem? Mire jó a sótabletta?

Segíti-e az olimpia egy ország sportjának felemelkedését?

Előző cikkünkben arról elmélkedtünk, hogy vajon egy átlag hazai világverseny generál-e az utánpótlásnak több versenyzőt. Egyértelmű válasz nem adható, annyi bizonyos, hogy a kettő között nincs összefüggés. Az már egy másik kérdés, hogy néhány kiugró eredmény viszont érdeklődő fiatalokat hoz az adott sportágba. Ám azt már viszonylag objektíven meg tudjuk vizsgálni, hogy okozott-e sportági fejlődést egy olimpia az adott országnak. Maradjunk csak a XXI. századi olimpiáknál.