Menü
  • Baba-mama-család
  • Mentális egészség az iskolában: mit tehet a szülő?

Mentális egészség az iskolában: mit tehet a szülő?

Az iskolakezdés nem minden gyermeknek és szülőnek volt könnyű, hiszen a laza nyár után egy szorosabb napirendbe kellett visszarázódni és több, mint egy hónapja elvárások tucatjainak kell megfelelni. Amikor nemcsak átmeneti nehézségekről van szó, hanem mélyebb problémáról, depresszióról, szorongásról, akkor fel kell ismerni, hogy gond van.

A depresszió viszonylag gyakori probléma a felnőttek körében, de már kisgyermek- és tinédzserkorban is jelentkezhet. A gyerekeknél például az iskolakezdési időszak jelentősen megnöveli a kialakulás kockázatát, hiszen számos olyan stresszhatásnak vannak kitéve a diákok, amelyeknek a nyári vakáció alatt nem.

Nem könnyű szembesülni azzal, hogy ősszel megváltozik a napi rutin, megint korán kell felkelni és emiatt korábban is kell aludni menni. Egyre nőnek az elvárások és az iskolai nyomás, ezek normál esetben is megterhelőek fizikailag és mentálisan is, ráadásul egy esetleges iskolaváltás, család béli változások (kistestvér születése, haláleset, költözés) jelentősen felboríthatja a gyerekek lelki és mentális egyensúlyát.

A szorongás akár fizikai tünetekben is megnyilvánulhat. Milyen jelei vannak, ha szorong a gyerek?

A leggyorsabb módja annak, hogy felismerjük a fiataloknál a depressziót, ha tisztában vagyunk az árulkodó jelekkel, például a következő tüneteknél gyanakodjunk:

hirtelen romlik a tanulmányi teljesítmény
megváltoznak az alvási szokások
magányosabb, többet szeretne egyedül lenni, visszahúzódóbb
koncentrációsproblémák
testi tünetet – például fejfájást, hasmenést, hányingert – produkál
megváltozott viselkedés, esetlegesen ingerlékenység, agresszivitás
személyes higiénia elhanyagolása
önkárosító viselkedés
önbizalomhiány
étvágytalanság vagy falási rohamok
a halálról, öngyilkosságról fogalmaz meg gondolatokat, véleményt

Mit tehet a szülő?

A szakértők szerint elengedhetetlen a kommunikáció. Szülőként nagyon fontos az egészségről és a mentális a jólétről is beszélgetni. Gyakran legyen téma, hogyan érzi magát, illetve milyen nehézségei vannak. Mindenképpen fontos erősíteni a gyermek önbizalmát és a pozitív tulajdonságaira, eddigi sikerélményekre fókuszálni. Ha azt vesszük észre, hogy valami nincs rendben, akkor mielőbb forduljunk szakemberhez. A szorongásra utaló jelek mellett soha se menjünk el szó nélkül.

  • A rovat további cikkei

Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben

Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.