Szeptember avagy a vakáció vége

A szeptember kezdete hasonlóan ikonikus, mint az év első napja. Az ősz beköszöntével még akkor is felvesszük a „valóság fonalát”, ha az időjárás még mindig nyárias, a gyerekeknek elkezdődik az iskola, az emberek újult erővel térnek vissza a munkába, új kihívások és friss hobbik után néznek. Az iskolában hozzászoktunk ahhoz, hogy az ősz kezdetével indul el ismét a tanév, és ez az élmény annyira belénk ivódhat, hogy felnőttként is gondolhatunk a szeptemberre új kezdetként, egyfajta nem hivatalos évkezdésként, amit az iskolából viszünk magunkkal.

A hűvös idő beköszöntével megérkezik a lelassulás időszaka is, ami remek alkalom lehet arra, hogy végiggondoljuk, mennyi minden történt velünk az elmúlt hónapokban. Nehézségeink mellett a pozitív érzéseket és eseményeket is értékeljük, többek között azokat, amik a nyáron történtek velünk. A kellemetlenségeket mindig könnyebben megjegyzi az ember, ezért is fontos a jó dolgokat elraktározni és feleleveníteni a pozitív pillanatokat. Például összeállíthatunk egy fotóalbumot, egy képes összegzőt az idei nyarunkról, aminek a lapozgatása kellő munícióval és energiával tölthet fel minket azelőtt, hogy belevetnénk magunkat az őszbe.

Fenntartani a pörgést ősszel is

Gyermekként sokan élhettük meg rosszul a tanévkezdést, szorongva léptünk be az osztályterembe azzal a tudattal fejükben, hogy a jó idő és a szabadság helyét átveszik a szürke hétköznapok, amikor sok-sok órán át kell görnyedni a tankönyvek és a házi feladatok felett. Ezeket a kellemetlen érzéseket a felnőtt életünkben is magunkkal vihetjük, ami miatt az a gondolat fogalmazódhat meg bennünk, hogy csak nyáron lehetünk igazán boldogok, az év többi részében pedig csak a túlélés a cél. Ez a hozzáállás nem ideális, és úgy változtathatunk rajta, ha például összeszedünk három-négy dolgot, amit szeretünk az őszben, valamint ha az év harmadik évszakában is dolgozunk. Ezzel árnyaljuk azt a fekete-fehér képet, hogy az ősz az a rossz, a nyár pedig a jó, és csak június-augusztus között van lehetőségünk a feltöltődésre. Fontos, hogy a hétköznapokban is tudjunk pihenni, szünetet tartani és megtalálni a módját annak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Létezik az úgynevezett örömteli tevékenységek listája, ahol az autószereléstől kezdve a rajzoláson át az írásig egy csomó opció fel van sorolva, amik közül lehet válogatni. A mentális egészség fenntartásához elengedhetetlen a szabad levegőn töltött idő, ezért is jó eljárni kirándulni. Az új dolgok kipróbálásánál a nyitottság a kulcs, főleg az olyan hobbiknál, mint a sport. Nem biztos, hogy már első alkalommal tetszik majd nekünk a futás, de ne adjuk fel, hiszen lehet, hogy 4.-5. alkalomra már egészen belejövünk. Hajlamosak vagyunk korán ítéletet hozni és kizárni valamit az életünkből, pedig lehet, hogy nekünk való, csak újabb esélyt kell neki adni vagy másképpen közelíteni hozzá.

A SMART módszer

A hűvös idő beköszöntével kitűzhetünk új célokat, elhatározhatjuk, hogy mostantól igazán odatesszük magunkat a munkahelyünkön, elolvasunk öt könyvet év végéig, mellette elkezdünk edzeni. A céljaink kitalálásában mankót nyújthat egy módszer, a SMART, ami segíthet a realitás talaján maradni a tervezés közben. Az angol betűszó szerint a következőket kell figyelembe venni, ha valami új dologba akarunk belevágni. Legyen az egy specifikus dolog, ami mérhető, elérhető, releváns és időben behatárolt. Észszerű tervvel álljunk elő, ami megvalósítható is a valóság keretein belül.

Emellett tanácsos időbeli határokat is szabni a céljainknak. Például egy könyvet hány hét alatt szeretnénk elolvasni, vagy éppen megírni. Beoszthatjuk, hogy a hét melyik napján, mikor és mennyi időt tudunk az olvasásra szánni és ehhez próbáljuk meg tartani magunkat. Szintén fontos, hogy itt is teljesíthető elvárásokat fogalmazzunk meg magunknak. Ne nyomasszuk magunkat azzal, hogy egy hétvége alatt végigolvassunk egy 600 oldalas regényt. Adjunk magunknak elegendő időt a céljaink megvalósítására, akár egy kicsivel többet is. Inkább örüljünk annak, hogy hamarabb elértünk valamit, mint bosszankodjunk azon, hogy nem sikerült.

Az 5 perces szabály

Egy-egy dologra dedikáltan időt szánni hatékony módszer. Még a naptárunkban is feljegyezhetjük külön, hogy a hétvége melyik részét vagy melyik délutánunkat fordítjuk minden héten azokra a plusz projektekre és hobbikra, amiket szeretünk. Azonban mi a helyzet a halogatókkal, akik szeretnek mindent az utolsó utáni pillanatra hagyni és addig tologatni a feladataikat, ameddig csak lehet? Ezt az ördögi kört az úgynevezett ötperces szabály segíthet megtörni. Ennek a lényege az, hogy legalább napi öt percet foglalkozzunk egy adott dologgal, legyen szó takarításról, olvasásról vagy testmozgásról. Ez egy hasznos technika lehet arra, ha nehezen állunk neki például a takarításnak. Lehet, hogy csak öt percet foglalkozunk vele, de legalább nem úgy telik egy újabb nap, hogy továbbra is csak halogatjuk. Majd az időtartamot szép fokozatosan lehet növelni is.

Napi összegzések

A tennivalók mellett vezessünk listát arról is, mennyi mindent tudtunk le egy nap alatt. Sikeres volt-e akkor amit csináltunk? Valamint fontos az önmagunkkal szembeni pozitív megerősítés is. Ismerjük el, ha valamit jól csinálunk, még akkor is, ha csak pár percet foglalkoztunk vele. Nemcsak az a lista fontos, amin a tennivalókat vezetjük, hanem a már kész lista is, amin azokat a teendőket soroljuk fel, amiket már elvégeztünk. Az is része a pozitív önmegerősítésnek, ha néha-néha megállunk és visszatekintünk arra, hogy ezen a héten a végére értünk egy újabb projektnek, megcsináltuk a szükséges adminisztrációt vagy éppen befejeztünk egy-egy cikket.